Idősödő munkavállalók a szervezetben: a kormenedzsment lehetőségei a vállalatnál

Absztrakt (kivonat)

Az öregedő társadalom napjaink egy igen aktuális problémája, amely számos aspektusból kihívást jelent a kormányok és a vállalatok számára egyaránt. Az idős munkavállalók aránya növekszik a munkaerő-piacon, ezért aktuális ennek a korosztálynak a kutatása. Dolgozatomban azt tűztem ki célul, hogy egy globális képet nyújtsak az idősödő munkavállalók jellemzőiről, szükségleteiről és az őket érő hatásokról, amely segítséget nyújthat azon vállalatok számára, amelyek a kormenedzsment eszközeit szeretnék beépíteni az emberi erőforrás me-nedzsmentjükbe. Ennek eléréséhez először a demográfiai helyzetképet mutattam be az Európai Unióban és Magyarországon, majd az idősödő munkavállalókra vonatkozó törvényi szabályo-zásokat ismertettem. A kutatásom alapjaként szolgáló életkor definiálásához áttekintettem a releváns teóriákat, ami alapján a kronológiai kor használata mellett döntöttem. Az idősödő munkavállalók jellemvonásainak megismeréséhez Kooij és társai kutatását vettem alapul, amelyben a munkával kapcsolatos értékeket, motivációkat vizsgálták az öregebb kor-osztályhoz tartozók esetében. Ezt kiegészítettem a generációk szerinti kutatások eredményeivel, ahol a baby boom és az X generáció sajátosságait vettem górcső alá. Emellett az idősödő mun-kavállalókra fokozottan jellemző kiégés lehetséges okaira is kitértem. Az idősödő munkavállalók munkavégzését a kormenedzsment hivatott támogatni. Ezért dolgozatomban áttekintettem a kormenedzsment dimenzióit, amelyek a toborzástól kezdve a kilépésig rengeteg HR területet érintenek. Ahhoz, hogy valós képet kapjak az idősödő munkavállalók helyzetéről, az empirikus kutatásomban egy holland multinacionális vállalat magyarországi leányvállalatát vizsgáltam. A mód-szertan alapját a mélyinterjúk jelentették, amely kiegészült dokumentumelemzéssel és helyszín-bejárással. A szervezeti kultúra meghatározó lehet az idősödő munkavállalókkal való bánás-módban ezért a kutatásom során ezt is vizsgáltam. A vizsgált vállalat szervezeti kultúrája alap-vetően egy támogató légkört mutatott, amely munkavállaló-barát, azonban a folyamatos kiszervezés sok negatív hatással jár. Az ezekkel való elégedetlenség mellett, interjúalanyaim szerencsésnek érzik magukat, hogy ennél a vállalatnál dolgozhatnak. Ezenkívül megállapítottam, hogy az idősödő munkavállalókkal való bánásmódra hatással van a holland anyavállalat társadalmi kultúrája, amelyet a magyar kultúra is árnyal. Ez a humánorientáció és a csoportkollektivizmus dimenziói mentén jelennek meg. Kutatásom szerint a lojalitás és a biztonság kérdéskörén túl, a véleménynyilvánításhoz való bátorság, a tudás és tapasztalat különbsége, a munka és magánélet egyensúlya, valamint a kor-látozott karrierlehetőségek is meghatározó szereppel bírnak az idősödő munkavállalók életé-ben. Továbbá, a kiégés és a fiatalokhoz való hozzáállás is hatással bír az idősebb korosztályhoz tartozók munkájára. Végül dolgozatomban ajánlást fogalmaztam meg arra vonatkozóan, hogy a kormenedzsment gyakorlatai közül, melyek lehetnek a vizsgált szervezet hasznára. Eszerint a karriermenedzsment, illetve a munkakörváltás lehetőségeinek fejlesztésére volna szükség. Az idősödő munka-vállalók új lehetőségekre vágynak, amelyeken keresztül megvalósíthatják önmagukat.