A vidéki munkaerő helyzetének és összetételének változása a rendszerváltástól napjainkig

Absztrakt (kivonat)

Születésem óta Böhönyén élek, mely egy 2300 fős település Somogy megye szívében, a marcali járás délkeleti csücskében. A vidéki, ez a várositól eltérő életforma motivált arra, hogy vidékfejlesztési agrármérnök legyek. Napjainkban aktuális és szükségszerű is foglalkozni a vidéki emberek problémáival, nagy hangsúlyt kell fektetni a települések népesség megtartó erejének növelésére és a hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatására. Szakdolgozatomban egy olyan 10 pontból álló saját stratégiát mutatok be, mely kiváló ugródeszka lehet a települések vezetői számára; összefoglalja a vidéken jelentkező legfontosabb problémákat és megoldási javaslatokkal, stratégiai jellegű tanácsokkal próbál lendíteni azok helyzetén. Munkámban igyekszem minél szélesebb körű elemzést prezentálni, ezért azon túl, hogy a piramis-modellben ábrázolt stratégiai pontjaimat egyetemi tanulmányaim során elsajátított elméleti és gyakorlati tudásom alapján állítottam össze, „Kérdőív a vidéki munkaerő helyzetéről és változásáról” című kérdőívem segítségével a kitöltők véleményét is ismertetem. Magyarország egyik meghatározó mezőgazdasági és élelmiszer-feldolgozói vállalata a Bonafarm Cégcsoport, melynek elnök-vezérigazgatójával, Csányi Attilával 2016. október 3-án készítettem interjút. Beszélgetésünk során hosszasan mesélt arról, hogy milyen területi különbségek figyelhetőek meg országhatárunkon belül, milyen változáson megy át a mezőgazdaság és miként próbálják meg összekapcsolni a vidéket a várossal. Akik azt hiszik, hogy a vidék egyenlő a mezőgazdasággal, azok tévednek. A mezőgazdaság állandó változásának következtében javuló tendenciát mutat annak hatékonysága, ugyanakkor a rendszerváltás utáni évektől kezdődően jelentősen csökkent annak munkaerő-felhasználása. Míg a fejlődő országokban a munkaerő meghatározó hányada dolgozik a mezőgazdaságban, addig hazánkban csupán néhány (kb. 3-4) százalékról beszélhetünk. Vidéken is hangsúlyt kell fektetni a gazdaság élénkítésére, az életszínvonalat a városival megegyező szintre kell emelni és meg kell akadályozni a vidék elnéptelenedését. A dolgozat olvasása során választ kaphat arra a kérdésre, hogy miként változott a mezőgazdaság a rendszerváltástól napjainkig, hogyan alakult a munkaerő összetétele és hogy milyen különbségek mutatkoznak a vidéki és városi munkaerő között. A dolgozat kizárólag a hazai viszonyokkal foglalkozik, nemzetközi változásokkal, trendekkel nem. A téma egyediségének tekintetében a felhasznált szakirodalom is kizárólag hazai. Elsősorban a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kiadványaira, tanulmányaira és adatbázisaira támaszkodtam, de figyelmet fordítottam a korábban ezzel a témával foglalkozó szakirodalom áttekintésére is.