Litter, Katalin (2014) A hazai whistleblowing: ütközik a jogalkotási szándék és a vállalati gyakorlat? : A vállalati visszaélés-bejelentő rendszerek törvényének alkalmazhatósága. TDK dolgozat, BCE, Gazdaságpolitika szekció.
|
PDF
- Requires a PDF viewer such as GSview, Xpdf or Adobe Acrobat Reader
599kB |
Absztrakt (kivonat)
A dolgozat a 2014. január 1-jétől hatályos, a Panaszokról és közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény 13-16. §-ának gyakorlati alkalmazhatóságát és vállalati fogadtatását veti össze a jogalkotói szándékkal. Az üzleti szféra visszaélés-bejelentő rendszereinek működését szabályozó törvény nemzetközi és magyar jogi előzményeit, illetve az új jogszabály vállalatok által vitatott rendelkezéseit mutatja be a kutatás megalapozásaként, mindezek mellett rövid összefoglalót nyújt a vállalati korrupció hazai mértékéről, a belső ellenőrzésekkel kapcsolatos felméréseken keresztül. A dolgozat elismeri az új törvény antikorrupciós szándékát, ezt a vitatott rendeletek mentén elemzi, ugyanakkor ismerteti a vállalatok visszaélés-megelőző és –felderítő szervezeti egységeinél végzett saját kutatás eredményeit. Kutatási kérdéskörei ezen egységek szervezeti hatásköre, a törvény megítélése és a munkavállalói attitűd a visszaélések bejelentéséhez. Eredményei a vizsgált törvénnyel kapcsolatos magánszektorban tapasztalható aggályokról, illetve a visszaélés-bejelentő rendszerek működtetésének környezetéről adnak képet. A dolgozat az interjúkészítés módszertanára épít és általános következtetésekkel él a visszaélés-bejelentő rendszereket körülvevő szervezeti és munkavállalói környezetről.
Tétel típus: | TDK dolgozat |
---|---|
További információ: | 2. helyezett |
Témakör: | Jog Vállalati vezetés és politika |
Azonosító kód: | 8104 |
Elhelyezés dátuma: | 15 Máj 2015 11:39 |
Utolsó változtatás: | 02 Júl 2016 21:20 |
Csak a repozitórium munkatársainak: tétel módosító lap