A magyar fizetésképtelenséget szabályozó jogszabályok bírálata a Malév Zrt. esettanulmányán keresztül

Absztrakt (kivonat)

Dolgozatomban kísérletet teszek a magyar fizetésképtelenséget szabályozó jogszabályok bírálatára. Dolgozatom alapvetően három részre tagolódik. Az első részben bemutatom, hogy milyen gazdasági következményei lehetnek annak, ha egy fizetésképtelenséget szabályozó jog nem megfelelően van kialakítva. Legelőször azzal próbálom megragadni a gazdasági következmények jelentőségét, hogy megnézem, mennyi költsége van a hazánkban igencsak gyakori felszámolási eljárásoknak, mely nagy részben azokra hárul, akik nem hibáztathatók egy-egy vállalkozás fizetésképtelenségéért: a hitelezőkre és az államra. A rosszul szabályozott fizetésképtelenségi eljárások egy olyan kiszámíthatatlan jogi és gazdasági hátteret hoznak létre, amelynek következtében növekszik a hitelkihelyezés kockázata, következésképpen a hitelek drágulnak. Ez előidézheti a hitelezők pánikreakcióját, a vállalkozói piac torzulását, a vállalkozók demotiválását, a munkahelyek megszűnésének kárairól nem is beszélve. A gazdasági következmények bemutatásán keresztül kívánom az olvasó érdeklődését felkelteni a téma fontosságát illetően. Ezután, szintén dolgozatom első részében megpróbálom a csődeljárást és felszámolási eljárást szabályozó hatályos törvény értelmezni és ismertetni. Szakdolgozatom fő témája, a jogszabályok bírálata szempontjából rendkívül fontosnak tartottam, hogy az olvasó részletesen megismerkedjen a jogszabályokkal, hiszen az a későbbiek folyamán még fontos lesz. A téma kidolgozásánál szót ejtek arról, hogy ki indíthatja el ezen eljárásokat, milyen lehetőségeik vannak a hitelezőknek, miként választják ki az eljárásokat lefolytató szakembereket, és még sok más fontos részletre is. Dolgozatom második részében egy olyan cég felszámolási eljárását elemzem, mely bátran állítható, hogy minden magát magyarnak valló embert meglepett, szíven ütött, nemzeti légitársaságunk, a Malév Zrt. felszámolását. Esettanulmányom első részében arra keresem a választ, hogy milyen állapotban volt a vállalat a felszámolást megelőzően. Vajon lehetett-e sejteni, hogy a vállalat a jövőben súlyos pénzügyi nehézségekkel fog küzdeni, majd felszámolási eljárás alá fogják vonni? E kérdésre Altman által bevezetett csődmodell segítségével kívánok választ adni. Ezután bemutatom, hogy mi volt az a közvetlen hatás, mely valószínűsíthetően előokozta, hogy a Malév Zrt. felszámolási eljárás alá kerülését. Nem sokkal azonban a Malév Zrt. felszámolási eljárás alá kerülése előtt bevezették a stratégiailag kiemelt vállalkozás fogalmát a csődtörvényben. Az olyan vállalkozásokra, melyeket stratégiailag kiemeltnek nyilvánítanak, különböző szabályok vonatkoznak a fizetésképtelenségi eljárások során. A Malév Zrt.-t nem sokkal a felszámolási eljárás megkezdése előtt nyilvánították stratégiailag kiemelt vállalkozásnak. Sokak szerint ez a törvényhozás csak azt eredményezte, hogy az eljárás kevésbé lett átlátható, és összességében a Malév Zrt. felszámolásában érdekeltek nemtetszését váltotta ki a törvénymódosítás. Dolgozatomban szerettem volna megvizsgálni, hogy a Malév Zrt. felszámolásában leginkább érintetteket hogyan érintette a Malév Zrt. felszámolása, hisz az eljárás kezdetén csak arról lehetett hallani, hogy micsoda őrületes károkat fog okozni nemzeti légitársaságunk megszűnése. Ebből a célból megvizsgáltam, hogy a Budapest Airport Zrt., a Malév Zrt. leányvállalatát hogyan érintette a Malév Zrt. felszámolása. Emellett tanulmányoztam, hogy a turizmus, mint fontos nemzetgazdasági ág, miként alakult át a Malév Zrt. felszámolási eljárásának hatására. A legnagyobb vesztesekként emlegetett, a Malév Zrt. korábbi, elbocsátott dolgozói helyzetét is próbáltam megvizsgálni dolgozatomban. Ezt követően, dolgozatomban próbáltam megvizsgálni, hogy a Malév Zrt. felszámolási eljárása hogyan folyt, vagy sokkal inkább folyik le. A Malév Zrt. felszámolási eljárása ugyanis még mindig nem zárult le, annak ellenére, hogy a jogszabályban foglaltaknak megfelelően ennek már meg kellett volna történnie. Ennek egyik oka, hogy a Malév Zrt. által tulajdonolt eszközök egy részére még mindig nem sikerült vevőt találni. Az elhúzódó eljárás másik oka pedig –és ez sokkal inkább bírálja a magyar fizetésképtelenséget szabályozó rendszert-, hogy a Malév Zrt. felszámolásában érintettek közötti peres eljárások még mindig nem fejeződtek be. Dolgozatom harmadik részében, próbálom megragadni azokat a tényezőket, melyek problémásak a magyar fizetésképtelenséget szabályozó jogrendszerben, és amelyek a Malév Zrt. esettanulmányának vizsgálata során is felkeltették figyelmemet. Két fő ilyen problémát véltem felfedezni: az eljárások elhúzódását, illetőleg a hitelezők gyenge érdekérvényesítő képességét. Mindkét probléma sürgős megoldást igényel: az eljárások elhúzódása a gazdasági szereplők közötti pénzáramlások lassítása miatt kritikus, a hitelezők gyenge érdekérvényesítő képessége pedig a hitelezők tiltakozását válthatják ki, mely peres eljárásokhoz vezethetnek, ami ugyancsak lassíthatja az eljárás lefolytatását. Ezen problémák mellett, felkeltette figyelmemet, hogy a csődeljárások száma csekély mértékű a fizetésképtelenségi eljárásokon belül. Ezen probléma is sürgős megoldásra vár: nagyon fontos az olyan cégek megmentése, melyek csak pillanatnyilag küzdenek pénzügyi nehézséggel, de egyébként életképesek. Dolgozatom legutolsó részében pedig javaslok egy olyan rendszert, mely a magyar fizetésképtelenséget szabályozó jogrendszer számos problémájára nyújthat segítséget. Ez a módszer tulajdonképpen a felszámoló kiválasztását módosítaná. E rendszer segítségével a hitelezők is beleszólhatnának a felszámoló kiválasztásába, ezzel egy kétlépcsős kiválasztási rendszert alkotva.