Autóipar és beszállítófejlesztés : Beszállítófejlesztés mint az exportenklávét és gazdasági dualitást csökkentő eszköz a magyarországi autóiparban

Absztrakt (kivonat)

Szakdolgozatom vizsgált fő kérdése az, hogy a beszállítófejlesztési programok eszközrendszere alkalmas-e az autóipari exportenklávék és gazdasági dualitás csökkentésére. A kérdés vizsgálata két irányból történik: először makrogazdasági, majd értékláncbeli szemszögből. A makrogazdasági nézőpont a hazai autóipar kvalitatív és kvantitatív jellemzőit mutatja be, amely során ismerteti a dolgozat két kulcsfogalmát. A kiindulási alap a külföldi működőtőke beruházások sajátosságai, amelyek a magyar autóipar alapjait jelentik. A gazdasági dualitás a beruházó külföldi tőke és a beruházásból profitálni kívánó hazai tulajdonú beszállító vállalatok között teljesítménybeli különbséget írja le, azaz egy jó tőkeellátottsággal és fajlagos teljesítménymutatókkal rendelkező külföldi és egy alultőkésített, technológiai és humán tőkebeli területeken is ettől elmaradó magyar tulajdonú vállalatokról beszélhetünk. A hazai járműgyártás hozzáadott érték teljesítményének elemzése kvantitatív eredményekkel szolgál e jelenség meglétére a külföldi irányítású vállalatok számának és hozzáadott érték előállításának elemzése alapján. Megállapítható továbbá, hogy a hazai autóipari összeszerelő gyárak és elsőkörös beszállítók exportenklávé jelleggel működnek, azaz szigetszerűen, a hazai gazdaságban kevés számú előre, illetve hátra nyúló kapcsolatokkal rendelkeznek és főként import alapanyagokat dolgoznak fel exportra termelve. Az export dekompozíciós adatokból igazolom ezt az iparági jellemzőt, az exportban megjelenő közvetlen, valamint közvetett hazai hozzáadott érték vizsgálatával. A dolgozat értékláncbeli nézőpontjában arra kerestem a választ, hogy az autóipar globális ellátási- és értékláncaiban miként lehetséges a beszállítók feljebb lépése, azaz az alacsonyabbtól a magasabb hozzáadott érték előállítás felé történő elmozdulás. A feljebb lépés a termék-, folyamat-, funkcionális- és lánc típusokba rendezhető. Ezek mellett bemutatom a beszállítófejlesztés koncepcionális keretét, hátterét. Az elméleti háttér megállapításait egy elemzési keretben/mátrixban szintetizálom. A kapott összefüggés lényege, hogy a beszállítófejlesztés a feljebb lépés elősegítésén keresztül érheti el az exportenklávé és gazdasági dualitás csökkentését. Az elemzési mátrix használatával három állami kezdeményezésű beszállítófejlesztési program eszközrendszereit vizsgáltam és helyeztem el az elemzési mátrixban. A vizsgálat módszertana szakértői interjúk és dokumentumelemzés voltak. A vizsgálatok eredménye alapján szükséges az egyes feljebb lépési típusok átfogó kezelése a fejlesztési programoknál azért, hogy minden szükséges képességre hatást gyakoroljanak. Ez az átfogó szemlélet a vizsgált programok esetében alapvetően nem volt jelen. Az eszközrendszerek ugyanakkor mutattak pozitív példákat – mint például a GOP pályázat termék innováció támogatása, vagy a HITA Beszállítói programjának moduláris felépítése, kombinált, rugalmas alkalmazhatósága. A hazai autóipari beszállítók számára a kitörési pont a termék- és folyamat szintű feljebb lépésben rejlik, az elemzett fejlesztési programok is ezekre bírtak potenciális hatással. A funkcionális-, illetve lánc szintű feljebb lépéshez a magyar beszállítók többsége nem rendelkezik a szükséges vállalati jellemzőkkel. A hazai hozzáadott érték tartalom előállítási képességnek növekedése – és ennek révén az exportenklávé és gazdasági dualitás iparági csökkentése – tehát a termék- és folyamat szintű feljebb lépésen keresztül képzelhető el. A beszállítófejlesztés megfelelően kialakított eszközrendszere alkalmas minderre a vizsgált potenciális hatások alapján. Szükséges a jövőben az egyes feljebb lépési típusok átfogó kezelése a fejlesztési programoknál, továbbá a fejlesztéseknek az autógyártóktól származó igények alapján történő kialakítása, több oldalú együttműködések (gyár - beszállító - K+F intézmény) koncepciója.