A szabványosított munkavégzés bevezetése a Morgan Hungary Kft-nél

Absztrakt (kivonat)

Szakdolgozatom tágabb témakörének a lean menedzsmentet választottam, mert úgy gondolom, hogy a lean filozófiája, a logikus gondolkodás és a pazarlások minimalizálása közel állnak hozzám. Szűkebb témának a szabványosított munkavégzést választottam, melyet egy konkrét cég esetén, a Morgan Hungary Kft-nél történő bevezetésen keresztül vizsgáltam. A bevezetésben én is részt vettem, 2012 augusztusától kapcsolódtam be a vállalat életébe, a projekt lebonyolításába. Részt vettem a ciklusidő mérésekben, a mozdulatelemzésben, amely a szabványosított munkavégzési lapok elkészítésében volt segítségemre. Célom, hogy a dolgozatban a szabványosítással kapcsolatos elméleti állításokat, összevessem egy gyakorlati példával, az előnyöket és a hátrányokat azonosítsam és a feltárt problémákra megoldási javaslatot tegyek. A dolgozatom első felében az elméleti áttekintésben bemutatom a Toyota fejlődését és a Toyota Termelési Rendszert (TPS), az ezt összefoglaló TPS-ház modellt, amely a lean termelés alapját képezi. Kifejtem a lean alapelveit és a pazarlástípusokat, valamint részletesebben bemutatom az általam vizsgált fő témát, a szabványosított munkavégzést. Felvázolom az elérhető előnyöket, elvárásokat, valamint a bevezetéshez szükséges előfeltételeket. A dolgozat második felében térek rá a gyakorlati példámra, amelyben először bemutatom a vizsgált vállalatot: a Morgan Hungary Kft. egy brit tulajdonú vállalat leányvállalata, amely elektromos szénkefét, kapocsléceket, csúszógyűrűket, áramszedőket gyárt. A lean fejlesztések során lezajlott az üzem átalakítása a termelési sorrendet betartva, bevezették az 5S, a kompetencia mátrix, és vizuális menedzsment eszközök alkalmazását. Ezt követően a termelési igazgató által megfogalmazott, szabványosítással kapcsolatos elvárásokat gyűjtöm össze. Ezeket az elvárásokat összevetem az elméleti részben felvázolt elvárásokkal, illetve ezek alapján megfogalmazom a saját elvárásaimat. A Morgan Hungary Kft. termelésében a legnagyobb nehézségeket a termékváltozatok nagy száma, a különböző mértékű bonyolultságuk, illetve a piaci körülmények negatív irányú változása (szűkülő piac a technológiaváltásnak illetve a válságnak köszönhetően) jelentik. A szabványosítás bevezetésével éppen ezért a Morgan Hungary Kft. termelési igazgatójának elvárásai a következők: a költségek csökkentése, és a pénzügyi eredményesség, a versenyképesség fenntartása; a vevői igényekhez történő rugalmasabb alkalmazkodás, a termelés rugalmasságának növelése; a kiegyensúlyozott, javuló minőség; a legjobb munkamódszer alkalmazása, ezáltal az átláthatóság növelése és stabilabb termelési folyamat kialakítása. Emellett a termelési igazgató elvárásként említette, hogy a szabványosított munkavégző lapok egyszerűbbé teszik a betanítást, és a lapok alapján lehetséges a munkavégzés azok számára is, akik az adott munkaállomáson még nem dolgoztak előtte. A könnyebb betanítás következtében növelni lehet a munkaerő kompetenciaszintjét, így nő a helyettesíthetőség a munkaerőben, és a munkaerő rotálásának lehetősége. Ezen kívül az elvárások szerint csökkennek a ciklusidők és az átfutási idők, emellett a rögzített ciklusidők és a szabványosított munkavégző lapok alapján a munkaerő ellenőrzése, és a felelősségre vonhatóságuk megtörténhetne. A szabványosítás a folyamatos fejlesztés alapja, mivel csak akkor lehet fejleszteni, ha meghatározzuk a kereteit. Ezen elvárások egy része megvalósítható, de van közte irreális is. Ezután az 5.4-es alfejezetben bemutatom a projekt menetét, és az ebben végzett munkámat, majd a 6. fejezetben a bevezetéssel elért eredményeket ismertetem, bemutatom a dolgozókkal készített interjúk következtetéseit, és a vizsgált mutatók alakulását. A bevezetés során a legfőbb problémát az jelentette, hogy több okból kifolyólag csúszott a projekt, 2013. március végén – április elején került bevezetésre, így nagyon rövid időszak állt rendelkezésemre az elemzések végrehajtására. Ezen kívül a dolgozók hozzáállása, ellenállása miatt a gyakorlatban nem működik a szabványosított rendszer, még a megszokásaik szerint dolgoznak. Éppen ezért körülbelül fél év múlva lenne érdemes újra vizsgálni az adatokat: a termelékenységet, az átfutási időket, az időben szállítás mutatót, valamint a selejt mennyiségét és költségét. Az eredmények alapján a 7. fejezetben rögzített fejlesztési javaslataim a következők: dolgozók oktatása kisebb csoportokban, cellánként történjen, valamint olyan műszakvezetőt kellene alkalmazni, aki egy lean szakember és egy hagyományos, jó műszakvezető tulajdonságaival rendelkezik, mert ezek az elfogadást segítenék. Emellett a termeléstervezés és a gyártás összhangját jobban meg kellene teremteni; mert ez is a szabványosítás működését támogatná. Összességében jó úton halad a vállalat a leanné válás felé, azonban az eredményekből láthatjuk, hogy még egy nagy hiányosságot kell pótolniuk: a lean kultúra kialakítását.