Alapanyagraktárak teljesítménymérése

Absztrakt (kivonat)

Szakdolgozatom témája az alapanyagraktárak teljesítménymérése. Az ellátási lánc számos pontján készleteket halmoznak fel az ellátási lánc tagjai a minél hatékonyabb vevőkiszolgálás érdekében. Ezeket a készleteket többnyire raktárakban tárolják, melyek legfőbb feladata a készletek megfelelő tárolása, kezelése, valamint a vevői igények minél hatékonyabb kielégítése. Ezek a célok függetlenek attól, hogy milyen típusú raktárról beszélünk. A vevői igény hatékony kielégítésével a különböző típusú raktárak, tehát az alapanyagraktárak is hozzájárulnak a vállalat teljesítményéhez, értékteremtő tevékenységeihez. Továbbá a raktári működés számos versenyelőnyre is hatással van. Ilyen versenyelőny lehet például az idő, a minőség, valamint a rugalmasság is. Az idő esetében a raktárban felhalmozott készlet segíti a minél gyorsabb vevői kiszolgálást. A készletek megfelelő tárolásával, kezelésével a raktár a minőségi kritériumokhoz járul hozzá. Rugalmasság tekintetében a megváltozott igények gyors kiszolgálását segíti elő a raktárak működése, valamint a raktárakban felhalmozott készletek mértéke. Látható, hogy a raktári teljesítmény befolyásolja a vállalat teljesítményét, így a raktári teljesítményt kellőképpen mérni kell. A korábbi szakirodalmak számos mutatót ismertetnek az általános raktári teljesítménymérésekkel kapcsolatban, azonban nem részletezik azt, hogy vajon ezek a mutatók mindenféle raktárban alkalmazhatóak-e. A fenti megállapítást figyelembe véve szakdolgozatomban az alapanyagraktárak teljesítménymérésének körülményeit, problémáit vizsgálom meg, fókuszálva a korábbi szakirodalmakban bemutatott raktári teljesítménymutatókra, valamint az elemzés során megismert alapanyagraktárak teljesítménymérési gyakorlatának hasonlóságára, különbözőségére. Az elméletben egy általános raktári teljesítménymutatói listát állítottam össze, mivel az alapanyagraktárak konkrét mutatóiról kevés forrás található. Ezt az általános listát hasonlítottam össze a gyakorlati tapasztalatokkal. Az elemzést három vállalat alapanyagraktárának esettanulmányszerű bemutatásával kezdtem, majd az elméletben megismert teljesítménymérési mutatókkal hasonlítottam össze a gyakorlatban megismert mérőszámokat. A teljesítménymutatók bemutatása során vizsgáltam az adatok rögzítésének módját, annak gyakoriságát, a kiértékelés módját, valamint a kapott teljesítménymutató felhasználását, illetve a vezetés reagálását a kapott eredményekre. Az elméleti, valamint a gyakorlati eredményeket összevetve megállapítottam, hogy az elméleti felvezetőben meghatározott általános raktári teljesítménymutatók alapjaiban meghatározzák az alapanyagraktárak teljesítménymérését. Számos olyan teljesítménymutató szerepel a korábbi szakirodalmakban, melyeket a mindennapok gyakorlatában is alkalmaznak a megismert alapanyagraktárak. Az elméleti felvezetőben megismert, a vevői dimenzióba sorolt mutatók közül a gyakorlatban megismert vállalatok keveset mérnek. Ennek oka a raktár és a termelés egymáshoz való közelsége. A készletekkel kapcsolatos mutatókat azonban sokkal mélyebb szinten nyilvántartották a gyakorlatban, mint ahogy azt az elméleti felvezető bemutatja. Ennek oka az alapanyagraktárak egyik legfőbb feladata, a termelés minél hatékonyabb, gyorsabb kiszolgálása. Ennek érdekében részletes kimutatásokat vezetnek a bevételezett, illetve a termelőegységek számára kiadott termékek mennyiségéről, valamint a készletekkel kapcsolatos további mérőszámokat is mélyrehatóbban vizsgálják. Speciális mérőszámokat is alkalmaznak a megismert vállalati gyakorlatok. Az ebbe a csoportba tartozó mérőszámokat csak akkor tudják mérni az alapanyagraktárak, ha bizonyos feltételek teljesülnek a mindennapi működésük során. Mindezeket a tényezőket végiggondolva megállapítható az a tény, hogy az alapanyagraktárak teljesítménymérése, valamint az általános raktári teljesítménymérés nem sokban különböznek egymástól. Természetesen vannak olyan dimenziók, melyekben az alapanyagraktárak teljesítménymérése eltér az elméleti irodalomban megismert általános raktári teljesítménymérésektől, de az elméletben összeállított teljesítménymutatók listája nagyrészt meghatározza az alapanyagraktárak gyakorlatában használt teljesítménymutatókat. A különbségeket elsősorban a mutatószámok mélységbeli eltérő vizsgálata, a speciális helyzetek, valamint a létesítmények elhelyezkedése generálja.