„Mennyit ér” a fenntarthatóság? : A szén-dioxid kibocsátás és az útrombolás, mint externália, pénzügyi kimutatásba emelése egy konkrét üzleti szituáció példáján

Absztrakt (kivonat)

Szakdolgozatom témájaként a logisztika területéről egy olyan üzleti szituációt választottam, melyben a hagyományos tulajdonosi értéken túl egy elhanyagolt érintett, vagyis a környezet és a társadalom érdekeit is figyelembe vehetik a vállalat döntéshozói. Dolgozatom célja annak feltérképezése volt, hogy egy-egy vállalati projekt esetében milyen pozitív és negatív externáliák keletkeznek a környezet és a társadalom számára. Továbbá, hogy felhívjam a figyelmet a fenntarthatóság egyre növekvő problémájára és az externáliákat a pénz nyelvére fordítsam le. Ez azt jelenti, hogy a pozitív externáliákra pénzügyi értelemben vett bevételként, a negatívakra pedig költségként tekintek a dolgozatban. Ennek a szemléletnek köszönhetően rámutatok arra, hogy a kapott eredményeknek milyen alkalmazási lehetőségei vannak, tehát arra, hogy egy hagyományos pénzügyi elemzésbe ezek hova illeszthetők be. Ily módon a tulajdonosok számára is érzékelhetővé válnak a környezetnek és társadalomnak okozott költségek és hasznok. Dolgozatom alapjául egy konkrét üzleti szituáció szolgált: A SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft. egyik partnerének az MF Cargo Szállítmányozási Kft.-nek egy EuroCombi szerelvényét foglalkoztatja szállítmányozási szerződés keretében. A kamion érdekessége, hogy mind összsúlya, mind hosszúsága meghaladja a Magyarországon eddig engedélyezett legnagyobb határértékeket. Ebben az üzleti szituációban csak az MF Cargo által a SPAR számára biztosított kamionokat vizsgálom, tehát MF Cargo flotta szinten. A flotta az EuroCombi előtt 3 nyerges, az EuroCombi után pedig 3 nyerges és egy EuroCombi szerelvényből áll. Pozitív externáliaként (cash flow bevételi oldala) a kevesebb körjárat miatt bekövetkező szén-dioxid megtakarítást, negatív externáliaként (cash flow költség oldala) pedig a nagyobb összsúlyból eredő útrombolást vizsgáltam fajlagosan (raklapra vetítve), flotta szinten EuroCombi előtt és után. A dolgozat számszaki eredményeképpen a kettő egyenlegét, vagyis egyfajta cash flow kimutatást kaptam. A kamion használata túlméretes engedélyhez kötött. A járműre a hosszengedélyt (25,25 méter) kiadták, de a súlyengedélyt csupán 42 tonna (2 tonnával több, mint a jelenlegi határérték) összsúlyra adták meg az Európa más országában használt 60 tonna összsúlyhoz képest. Mi lett volna abban az esetben, ha a 60 tonna összsúlyra is megkapják az engedélyt? Ily módon az EuroCombi utáni helyzet két alesetre bontható: 1. A flotta 3 nyerges szerelvényből és egy 42 tonna összsúlyú EuroCombi-ból áll (jelenlegi eset). 2. A flotta 3 nyerges szerelvényből és egy 60 tonna összsúlyú EuroCombi-ból áll (feltételezett eset). A szén-dioxid megtakarítás számszerűsítésére a DEFRA (2012) útmutatót, míg az útrombolás pénzben való kifejezésére az Országos Közúti Adatbank forgalmi adatait használtam. Eredményül azt kaptam, hogy fajlagosan a 42 tonnás EuroCombi-val kiegészült flotta esetében nagyobb a szén-dioxid megtakarítás, mint a 60 tonnával kiegészült esetben. Útrombolás tekintetében, ha a nem fajlagos értékeket nézzük, akkor plusz költség keletkezik, viszont a fajlagos számítás esetében ezen az oldalon is megtakarítás szerepel az alapesethez képest. Ha az útrombolást nézzük, fajlagosan, flotta szinten a 42 tonnás EuroCombi-val kiegészült esetben nagyobb megtakarítás keletkezik, mint a 60 tonnával kiegészült esetben. Összességében fajlagosan mind a tulajdonosok, mind a környezet és a társadalom jobban járt a megvalósult variációval, vagyis azzal, hogy a flotta a kapacitásnövekedés lefedésére egy 42 tonna összsúlyú EuroCombi-val egészült ki. Az EuroCombi egy megfelelő üzleti szituációt biztosított a kérdéseim megválaszolására. Nemcsak módszereket találtam az externáliák pénzben való kifejezésére, hanem arra is választ kaptam, hogy ezek az eredmények a gyakorlatban egy pénzügyi kimutatásba hova illeszthetők be. Ily módon a vállalat vezetői számára is látványosabbá téve a környezetnek és a társadalomnak egy-egy projekt kapcsán okozott bevételeket és költségeket. További kutatási javaslatom, hogy a tulajdonosok és a társadalom – környezet érdekellentéte esetén hogyan döntenek a tulajdonosok. Mennyire veszik figyelembe azt, hogy a fenntarthatóság gazdasági pillére hosszú távon nem létezhet a társadalmi – környezeti nélkül. Vajon a gyakorlatban történt-e elmozdulás a tisztán tulajdonosi szemlélethez képest? A konkrét üzleti szituáció tekintetében pedig egyéb externális hatások számszerűsítését és beemelését javaslom a hagyományos pénzügyi kalkulációkba.