RFID és hajózás avagy folyami információs szolgáltatások a Csepeli Szabadkikötőben

Absztrakt (kivonat)

A szakdolgozat központi témája a hajózás, ezen belül is nagy hangsúlyt kap a folyami hajózás Magyarországgal a középpontban, amely földrajzi helyzete miatt is kiemelkedő adottságokkal rendelkezik. Szó esik a hajózásról, mint ágazatról a közelmúlt eseményeit figyelembe véve. Az elemzésben ismertetésre kerül a közelmúlt hajózási statisztikája, ami az országot illeti, továbbá összevetésre kerül a hajózás a többi közlekedési ágazathoz viszonyítva, a környezetvédelmi szempontok tükrében. Előtte azonban meghatározom az ellátási láncot, mint fogalmat, mert egy gyakorlati példán keresztül mutatom be az informatikai fejlesztési lehetőségeket. Ahhoz, hogy a modern kor vívmányai a mai magas szintre eljussanak, szükség volt a történelem során rengeteg megfigyelésre és fejlesztésre, amelyek közül nagyon sok még most is a szerves részét képezi a szakmának, tengeren és folyamon egyaránt. Ezért fontosnak tartottam ezen eszközök történeti áttekintését leírni a dolgozatomban. Ezt a témakört lezárva sikerül eljutni a folyami információs szolgáltatások leírásához mind elméletben, mind pedig gyakorlatban. Utóbbinál személyes megfigyelésre volt alkalmam, ahol a Diszpécserszolgálatnál a magyarországi Duna-szakaszt és az azon közlekedő hajókat követik nyomon az országba való belépéstől egészen a kilépésig. Rendkívül nagy mennyiségű információ birtokában van a Diszpécserszolgálat, amely a megfelelő módon használva más logisztikai piaci szereplőnek is segítséget nyújthat, ezzel kapcsolatban később javaslatot fogok megfogalmazni. Gyakorlati nézőpontból vizsgáltam az ellátási láncot illetve annak egy részét, ezért ellátogattam a Csepeli Szabadkikötőbe, ahol a Ferroport Kft.-nél figyeltem meg az ott zajló folyamatokat, hogy később ezek alapján fejlesztési javaslatokat tudjak megfogalmazni. Két árutípusra koncentráltam, a darabárura valamint az ömlesztett árura. Jellegüknél fogva különböző informatikai eszközök támogathatják őket. Az előbbire tanácsoltam az RFID – Radio Frequency Identification, azaz rádiófrekvenciás azonosítás – rendszert, míg utóbbira a fent már említett folyami információs szolgáltatások által összegyűjtött adatmennyiség megosztása lehet jótékony hatással, ami a tervezhetőséget illeti. RFID-val kapcsolatban bemutatásra kerül maga a technológia és az alkalmazásával járó előnyök, mindezek után a cégen belül zajló logisztikai folyamatokban történő használatot járom körbe. Szó esik a bevezetés kapcsán felmerülő problémákról, költségekről, továbbá arról is, hogy ez milyen előnyökkel járna a konkrét folyamatot illetően. A folyami információs szolgáltatások kapcsán felmerült javaslat az ömlesztett árura vonatkozik, mert itt annak jellege miatt az RFID rendszer nem alkalmazható. Végül azt vizsgáltam, hogy az aktuális kikötői környezetben milyen valószínűséggel kerülhetnek bevezetésre a javaslatok. Ennek kapcsán beszélgettem a Magyar Dunai Kikötők Szövetségének elnökével. Kitekintésként megemlítettem, hogy az RFID rendszer, habár nem olyan elterjedt, igenis használják a kikötői gyakorlatban, amelynek a shanghai-i kikötő ékes példát állít. Továbbá a folyami információs szolgáltatásokat az Európai Unió is nagy összegekkel támogatja azért, hogy az országokon átívelő együttműködés megvalósuljon. Erre hozható fel példakánt a számos, aktuálisan is futó projekt. Összességében elmondható, hogy a hajózásban igenis van perspektíva és ez egy olyan természetes „infrastruktúrára” épül, amelyet nem kell külön kialakítani. Számos lehetőség vár kiaknázásra, csak élni kell velük.