Az additív termelés forradalma a termelésmenedzsmentben

Absztrakt (kivonat)

Szakdolgozatom témájaként egy sokak számára első látásra futurisztikusnak tartott termelési technológia, köznapi nevén a háromdimenziós nyomtatás bevezetésének és használatának termelésmenedzsment szempontjából történő vizsgálatát választottam. A technológiát a szakirodalom additív manufacturingként (AM) emlegeti. Következetesen én is ezt a fogalmat használom. A dolgozatban az alábbi két fő kérdésre adok választ. Milyen tényezők ösztönzik az additív technológia használatára való áttérést? A bevezetést követően milyen változások tapasztalhatók a termelésmenedzsment tekintetében, különös tekintettel a termelésmenedzsment által kitűzött célok elérésére? A dolgozat első és második fejezetét a fogalmak tisztázásának és a technológia bemutatásának szentelem, majd ezt követően bemutatom, hogy milyen fejlődési utat jár be a technológia használata, illetve hogy milyen tulajdonságok teszik egyre szélesebb körben használhatóvá. A dolgozat további részében a két kutatási kérdés megválaszolására törekszem. Ennek érdekében először is tisztázom, hogy az additív technológia alkalmazása melyik termelésmenedzsment szemléletekhez sorolható és miért, majd ezt követően a gyakorlati kutatás módszertanát és eredményeit ismertetem. A gyakorlati kutatásnak három forrása van. Egyrészt a Matyusz Zsolttal közösen írt tanulmány, mely a gyors prototípusgyártást használó vállalatokkal kapcsolatos statisztikai elemzéseken alapul, másrészt az általam végzett, száz vállalat AM használat során szerzett tapasztalatait összesítő esttanulmány gyűjtés és elemzés, végül pedig egy AM készülékeket forgalmazó magyar vállalat képviselőjével készített interjú, melynek fő célja az AM magyarországi piaci sajátosságainak feltárása volt. A kutatás fő eredményeit most röviden összefoglalom. Először is megállapítottam, hogy az AM a tömeges személyre szabás, a lean, az agilitás és a QRM céljainak elérését képes a leghatékonyabban elősegíteni. Az ezen szemléletek szerinti vállalatműködés esetén az AM a termelésmenedzsment céljainak hatékonyabb elérését nagyban elősegíti. Emellett sikeresen tártam fel további az uralkodó termelés menedzsment szemléleten kívüli tényezőket, melyek fennállása esetén a vállalatok nagyobb valószínűséggel döntenek az AM alkalmazása mellett a hagyományos termelési technológiák helyett. Húsz olyan tényezőt sikerült azonosítani, melyek tekintetében az AM használata révén jelentős változásokat észleltek a vállalatok az AM bevezetését követően a fejlesztési és termelési folyamat során. Ezeket a tényezőket a technológia alkalmazási területei és az AM-et alkalmazó iparágak szempontjából is külön elemeztem. Ennek köszönhetően fontos és érdekes az alkalmazási területtől függő és iparági sajátosságokra világítottam rá. Végül, de nem utolsó sorban betekintést nyújtottam az AM magyarországi piacának és az itt működő, additív technológiát használó vállalatok sajátosságaiba.