Szállító kiválasztási feladat megoldása növekményes mennyiségi kedvezménnyel adott ajánlatok esetén

Abstract

Dolgozatomban a szállító kiválasztási folyamat kvantitatív támogatásával foglalkozom, növekményes mennyiségi kedvezménnyel adott ajánlatok esetén. A potenciális szállítók termelési viszonyaik alapján, ajánlati függvény formájában pályázhatnak az adott termék bérgyártásos modellben történő legyártására. A gyártandó mennyiség növekedésével a termelés bizonyos költségei csökkennek, ezáltal az ajánlati függvényben mennyiségi kedvezmények jelennek meg. A rendelési mennyiség egy ponton túl nem biztosítható a rendelkezésre álló erőforrásokkal, ezért a gyártók kapacitás bővítésre kényszerülnek. Az általam vizsgált esetben, ez a szerszámokra vonatkozó, ciklusidőből származó kapacitáskorlátok kiküszöbölésére vonatkozik. A kapacitásbővítés fix költségként jelenik meg az ajánlati függvényben. Mindezek alapján az ajánlati függvény egy szakadási helyekkel rendelkező szakaszonként lineáris függvény, melyre bináris változók bevonásával alkalmazható a lineáris programozás eszköztára. Áttekintettem a témához kapcsolódó modelleket, megvizsgáltam, hogy milyen stratégiai feltételek alkalmazását javasolja a szakirodalom. Ilyen stratégiai feltétel a győztes szállítók számának, vagy az egyes szállítóktól rendelhető mennyiségnek a korlátozása (szállító és allokációs feltétel). A bemutatott modellek közül Kameshwaran (2004) megelőzési relációkat tartalmazó hátizsák modelljét választottam ki egy konkrét szállító kiválasztási feladat megoldására. (Röviden kitértem arra is, hogy esetenként pusztán a részletesebb adatkérés is eredményezhet árcsökkentést.) A kiválasztott szállítók halmazát több forgatókönyv szerint is meghatároztam. Stratégiai feltételek nélkül, szállítófeltétel és allokációs feltétel alkalmazásával. Az elemzés összefoglalása során rávilágítok arra is, hogy a stratégiai feltételek által az ellátási láncba iktatott redundancia milyen beszerzés oldali ráfordítást igényel. A speciális eset következtében elhanyagolhattam a szerszámkopás jelentette kapacitáskorlátot. Ezt azért tehettem meg, mert a beszerző szervezet egyéb stratégiai okokból egy konkrét szerszámélettartamot írt elő, függetlenül az egyes szállítóktól vásárolt darabszámtól). Adódhatnak viszont olyan körülmények, amikor figyelembe kell vennünk a szerszámélettartamot. A megrendelt mennyiségtől függően ugyanis a gyártó (szállító) elvileg alacsonyabb élettartamú szerszámokat is gyártathatna, melyeknek a költsége is alacsonyabb. Ebben az esetben az ajánlati függvény lefele tolódik. A választott modell alkalmazásakor el kell végezni a függvény manuális korrekcióját. Másik megoldás, ha a szerszámélettartamot is bevonjuk a modellbe.