Raktárirányítási rendszerek

Absztrakt (kivonat)

A raktár fogalmának 90’-es évekbeli értelmezése jelentősen eltért a maitól. Akkoriban szükséges rosszként, egy elkerülhetetlen költségokozóként azonosították, melynek egyetlen célja és funkciója a nagy mennyiségű készletek tartása volt. A globalizáció, valamint a globális verseny létrejöttének hatására új ellátási lánc koncepciók alakultak ki, melyekben a raktározás egy olyan kritikus tevékenységgé lépett elő, melyet ha jól végez a vállalat, kitűnhet versenytársainak köréből. Egy raktárnak ma már komoly kihívásokkal kell szembenéznie. Ezek közül kiemelkedik a termékskála bővülésének valamint a rendelési tételnagyságok csökkenésének tendenciája. Továbbá a raktári folyamatok szervezése során olyan célokat kell szem előtt tartani, mint az áruk forgási sebességének növelése, a rendeléskezelés költségeinek csökkentése, a kapacitáskihasználtság fokozása. Ezen célok eléréséhez egyre fontosabb a megfelelő informatikai támogatás. Az raktárirányítási rendszer (Warehouse Management System, WMS) döntő szerepe, hogy a logisztikai információk segítségével az értékalkotási folyamatban rejlő lehetőségekre rámutasson. Gondoskodik minden információról, amelyek szükségesek a termékek raktáron belüli áramlásának irányításához, átvételtől kezdve a kiszállításig, ezáltal lehetővé teszi a források állandó optimalizálását és sikeres akciók lebonyolítását. Szakdolgozatom első felében elméleti megalapozásként áttekintettem a vállalatok logiszikai tervezési rendszerének tágabb kérdéskörét, elhelyezve benne magát, a raktárirányítási rendszert. Tárgyaltam a WMS funkcióit, bemutattam a fejlettségi szint szerinti csoportosításokat. Áttekintettem, milyen nehézséggel szembesülhet egy raktár, amely nem rendelkezik megfelelő informatikai támogatással. A raktárirányítási rendszerek piaca ma már igen érettnek mondható, számos, igen szofisztikált megoldást találhatunk a piacon. Sok cég alkalmaz saját fejlesztésű rendszereket folyamatai irányítására, de számos olyan szoftver is elérhető, melyeket szakosodott informatikai cégek fejlesztenek a sok éves tapasztalatuk alapján, és melyek bár alapvetően standardizáltak, mégis eredményesen testreszabhatók, adaptálhatók az igénybe vevő cég paramétereinek, jellemzőinek megfelelően. Szakdolgozatom második részében a piacon fellelhető raktárirányítási megoldásokat vettem górcső alá. Mélyintejút készítettem a Hörmann Pannon Software Kft.-vel, az SSI Schäfer-rel, az XAPT-tal, az SAP-val valamint az Oracle-lel. Fő célom volt megismerni az általuk kínált szoftvereket, valamint az azok biztosította lehetőségeket, megoldásokat. Fontos, hogy a szakemberekkel készült interjúk ezeken túlmenően aktuális, naprakész ismereteket, valamint valós piaci tapasztalatokat közvetítettek számomra. Ezek alapján készítettem el a dolgozatom gerincét képező elemzést. Megjegyzendő, hogy a szerzett információ struktúrája nem volt megfelelő ahhoz, hogy a vizsgált megoldásokat egyesével mutassam be, ezért a szoftverek bemutatásának egy különleges módját választottam. Egy elméletileg lehetséges, lehető leggazdagabb funkcionalitással rendelkező raktárirányítási megoldás átfogó leírását készítettem el, mintegy mozaikként összerakva a mélyinterjúk alkalmával megismert számos apró részletet. Ez az „ideális” raktárirányítási rendszer azon jegyeken túlmenően, amelyek általánosságban megtalálhatóak a megismert különböző megoldásokban, minden vizsgált rendszer erősségét, különlegességét is szintetizálja, azon kiemelkedő részleteket, amelyektől egy raktárirányítási megoldás irányítóvá válik, igazán értékessé téve az alkalmazó vállalat számára. Dolgozatom zárásaként összevetettem a szerzett gyakorlati ismereteket a korábban vázolt elmélettel, ismertettem a fejlesztő-forgalmazó cégek piaci tapasztalatait valamint áttekintettem jövőre vonatkozó terveit, céljait. Ezeken túlmenően arra is kerestem a választ, mi lehet annak oka, hogy ma még Magyarországon a raktárirányítási rendszerek alkalmazása nem tekinthető általánosan elterjedt gyakorlatnak.