Érdekek és érvényesítésük a fizetésképtelen vállalkozásokkal kapcsolatban

Absztrakt (kivonat)

Mivel az adós veszélyezteti a forgalom egyensúlyát és a társadalom alapvető érdeke ennek az egyensúlynak a fenntartása, vagy visszaállítása, ezért az adott államhatalom ennek érdekében, különféle eszközökkel szabályozza az adós és hitelező viszonyát. A szabályozás alapvető eszköze a jog. A jog sokáig csak azzal foglalkozott, hogy a fizetésképtelenné vált gazdálkodó szervezetet minél gyorsabban és minél kisebb veszteséggel ki lehessen vezetni a gazdaságból a gazdaság működése szabályos rendjének visszaállítása érdekében. A fentiekből is következik, hogy bármilyen szabályozás esetén szereplők úgy érzik, hogy jogai, érdekérvényesítő képessége sérülnek. Sérül az összgazdasági érdek, amikor olyan cégek felszámolására kerül sor, amelyek szolvenciájuk, jövőbeli lehetőségük alapján jól működtethetőek lennének, megfelelő irányítás és a likviditási problémáik ideiglenes megoldása mellett. Sérül a felszámoló érdeke, amikor úgy érzi, hogy a díjak még a költségeit sem kompenzálják. Sérül a tulajdonosok érdeke, hiszen olyan vagyontárgyakat veszthetnek el, - esetleg csupán egy jogszabályi változás kapcsán – amelyeket egyébként – ha saját maguk értékesítenék, működő vállalkozásból, sokkal kisebb veszteséget szenvednének el. Sérül a hitelezők érdeke, hiszen a bankok, mint legnagyobb hitelezők a csődeljárás során érdekeiket nem gazdasági súlyuknak megfelelően érvényesíthetik, és hiába van jelzálogjogosultként a felszámolásban részleges megtérülésük, de a csődeljárás időszakában csak az adminisztrációs terheket és a kamatveszteséget látják. Játékelméleti példák is mutatják, mi emberek, ha egyéni gazdasági érdekeink motiválnak, hiába az együttműködéssel megszerezhető többlet, akkor is igen ritkán vagyunk képesek együttműködni. Igaz ez a csőd- és felszámolási eljárásokra is. Ezért jellemző a fizetésképtelenségi eljárásokra, hogy a legtöbb esetben megszüntetéssel zárulnak. A fizetésképtelenségi helyzetbe került cégek kezelése esetén nem árt tudni, milyen szereplőkkel találkozunk, azok milyen érdekek mentén hozzák döntéseiket, mi a céljuk. Ezzel az ismerettel talán könnyebb lesz a saját érvrendszerük mentén megközelíteni őket, és az optimális megoldások irányába további meggyőző érveket fogunk felsorakoztatni.