Közúti áruszállítás a CSR tükrében a Szemerey Transport Zrt.-nél : Vajon jó úton haladunk?

Absztrakt (kivonat)

Dolgozatom témája a vállalati társadalmi felelősségvállalás (továbbiakban CSR) a közúti áruszállításban. Munkám során arra kerestem a választ, hogy a CSR mint újabban „divatos” elméleti irányzat a vállalati működésben hozzájárulhat-e a versenyképesség megtartásához, illetve az értékteremtés folyamatához egy közúti fuvarozással foglalkozó vállalatnál, jelen esetben a Szemerey Transport Zrt.-nél. A dolgozat bevezető része összegzi azokat az elméleti ismereteket, melyeket az áruszállításról és a CSR-ről tudni érdemes. Röviden felvázoltam egy áruszállítási körképet összehasonlítva a közlekedési munkamegosztási módokat, illetve kifejtettem az Európai Unió álláspontját a közúti fuvarozás externális hatásaival kapcsolatban. A továbbiakban az elemzésemhez szükséges elméleti és gyakorlati irányzatokat mutattam be, mint a minőség- és környezetirányítási rendszerek, a stakeholder (érintett)-elmélet, a CSR történeti háttere, illetve azon belül a logisztikai társadalmi felelősségvállalás (későbbiekben LSR). Az áruszállítási módok közül a közúti árufuvarozás kiemelkedően nagy arányt képvisel a többi alágazathoz viszonyítva, ennek következtében pedig egyre többet hallhatunk annak környezeti és egyéb, a társadalomra hátrányos hatásairól. Ezért gondoltam úgy, hogy érdemes ezzel a kérdéskörrel kicsit részletesebben is foglalkozni. Elemzésem alapjául Craig R. Carter és Marianne M. Jennings: Logistics Social Responsibility: an integrative framework című tanulmányát választottam, és az általuk kiemelt témakörökön (környezet, etika, sokszínűség, sofőrök életminősége, biztonság, filantrópia/közösség) keresztül vizsgáltam meg a Szemerey Transport Zrt. működését. Kutatásom során emellett megpróbáltam nagyobb figyelmet szentelni a vállalat érintettjeinek, ugyanis véleményem szerint az említett cikk nem helyez megfelelő hangsúlyt egyes csoportokra. Dolgozatomban arra a következtetésre jutottam, hogy a Szemerey Transport Zrt. tevékenysége során az említett aspektusok közül néhányban már az LSR kívánalmainak megfelelően működik, mint a környezet és a biztonság; viszont komoly hiányosságokat véltem felfedezni a kommunikációban a vállalat és érintettjei között, mint az állam, a helyi közösségek és egyes érdekvédelmi szervezetek. Illetve a vállalaton belül sem működik tökéletesen, mert a munkavállalókat nem vonják be megfelelően a fejlesztési tervek kidolgozásába. Úgy gondolom, ha ezek a típusú párbeszédek kialakulnak, és az érintettek közösen kezdik keresni a megoldásokat egyes problémákra, akkor előbb-utóbb kialakulhat egy felelősebb vállalati működés a közúti áruszállításban is.