Mi akadályozza a stratégiaalkotást a vállalatban? : - Az oksági homályosság magyarázata

Abstract

Dolgozatomban azt vizsgálom az oksági homályosság szempontjából, hogy miért akadályozhatják a vállalat tagjai a stratégiaalkotást. Az oksági homályosság az erőforrások és képességekről szóló információk beszerzését akadályozó gazdasági jelenség. A vállalaton kívülről szemlélve az oksági homályosság előnyt jelent a vállalat számára, mivel nehezíti az erőforrások versenytársak általi lemásolását. A belső nézőpontból azonban hátrányt jelent a vállalat számára, mert nehezíti az erőforrások átlátását, így a stratégiaalkotást és az innovációt. Ezt a kettőséget kell a vállalatnak kezelnie. Elemzésem során azonosítok szervezeti egységet, mely operatív feladatot végez, illetve egy stratégiai központot, mely akár több szervezeti egységet is irányító. A sikeres stratégiaalkotás érdekében információs csatornákat alkalmaznak az erőforrásokról szóló információk áramlásához. Ezeket az információs csatornákat az oksági homályosság nagysága (kiterjedtsége és erőssége) befolyásolja. Ezek alapján azonosítok két-két információs csatorna típust (centralizált vs. decentralizált, formális vs. informális), melyek meghatározóak a vállalati stratégiaalkotásában. Ezt a folyamatot azonban a szereplők akadályozhatják, mivel az erőforrások, illetve a hozzájuk köthető hatalom által elérhetik céljaikat. A szervezeti egység információ visszatartásával a stratégiaalkotást nehezíti, a stratégiai központ pedig a vállalati innovációt. Mindkét esetben a központi probléma az, hogy egyik egység sem összvállalati szinten kezeli a relatív oksági homályosságot, hanem kizárólag lokálisan. Ezt a jelenséget részletesen elemzem. Dolgozatom végén kapcsolatot azonosítok az információs csatornák, illetve a jellemző információ visszatartási típusok között. Összességében bemutatom, hogy miként magyarázza az oksági homályosság a stratégiaalkotás akadályozását.