Munkapiaci kereslet és kínálat Magyarországon: Földrajzi különbségek vizsgálata

Absztrakt (kivonat)

A hazai munkapiacot a pénzügyi válságból való kilábalás óta a munkanélküliségi ráta csökkenése, valamint a betöltetlen álláshelyek számának és arányának növekedése jellemzi. A munkaerő keresleti és kínálati oldalának viszonyát aggregált szinten feszesnek tekinthetjük. Kutatásom során a magyar munkapiacot jellemző regionális és vármegyei szinten megjelenő keresleti és kínálati oldal közötti eltolódásokkal foglalkozom. Egy ország munkanélkülisége földrajzi okokkal is magyarázható, azaz csökkentheti az állásszerzési valószínűséget az a tény, hogy a kereslet és a kínálat nem ugyanazon térségben jelentkezik. Amennyiben az egyes területeken a munkakínálat vagy -kereslet eltolódik, egyensúlytalanságot definiálhatunk. A tanulmányom során azt vizsgálom, hogy az utóbbi időszak feszesedése csökkentette-e hazánkban a földrajzi egyenlőtlenségeket. A munkanélküliséget földrajzi megközelítésben, az eltolódást számszerűsítő indexek időbeni alakulását vizsgálva elemzem. A felhasznált mutatók alapgondolata, hogy létezik egy olyan földrajzi területek között megvalósuló optimális munkaerőallokáció, amelynek megvalósításával maximalizálható lenne egy ország aggregált munkapiacán megvalósuló sikeres új alkalmazások száma. A sikeres munkapiaci találatok számát az állásszerzési folyamatot modellező keresési függvény adja meg a betöltetlen álláshelyek, valamint álláskeresők számának függvényében. A valóságban ez az optimális allokáció nem valósul meg. Ha a munkavállalókat korlátlanul mozgathatnánk a részpiacok között, növelhetnénk a foglalkoztatást, hatékonyabbá téve az álláskeresési folyamatot, csökkentve ezáltal a munkanélküliséget. Dolgozatomban a földrajzi egyensúlytalanságokat számszerűsítve arra a következtetésre jutok, hogy az utóbbi időszak feszesedése nem csökkentette a földrajzi különbségeket, amiket regionális, illetve vármegyei szinten vizsgálok. Az indexérték kiszámításához a munkanélküliségi, álláskeresői, valamint betöltetlen álláshelyek állományi adatainak felhasználásával megbecsülöm a hazai munkapiacot, illetve az egyes régiók és vármegyék munkapiacát jellemző keresési függvényeket. A számításaimhoz a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat, a Központi Statisztikai Hivatal, valamint az Eurostat adatbázisait használom fel.