A Budapesti Corvinus Egyetem magánegyetemmé válása a gyakorlatban

Absztrakt (kivonat)

Napjainkban, valamint a jövőre nézve a változásvezetés kiemelt fontosságú, megfelelő változásvezetés nélkül nem lesznek képesek a szervezetek időben reagálni és alkalmazkodni. Számos kihívással és akadállyal küzdenek manapság a szakmabeliek. A kudarcokat okozó tényezők között szerepel a felsővezetők hozzáállása, valamint a munkavállalók ellenállása is. A Budapesti Corvinus Egyetem Állami fenntartású felsőoktatási intézményből 2019 nyarán alapítványi fenntartásba került. A téma aktuális, nem tekinthető az átalakulás befejezettnek, valamint hazánkban az első egyetem, amely keresztül ment egy ilyen jellegű és mértékű változáson. A döntéshozók nyilatkozata szerint az átalakulás célja az egyetem versenyképességének növelése, a fejlődés támogatása, valamint a rugalmas környezet kialakítása. A szervezet több jellemzőjét is érintette a változás. A struktúra, a hatalmi viszonyok, a szabályozási környezet megváltozott, ami nem hagyta érintetlenül a szervezeti kultúrát sem. A szakdolgozat alapvető célja feltérképezni változásmenedzsmenti vonatkozásban, hogy hol tart az egyetem az átalakulásban, milyen fontos döntések és lépések születtek meg eddig, milyen nehézségek merültek fel, valamint mindez hogyan érintette a szervezetet. A helyzet teljeskörű megismeréséhez először szekunder kutatás által bemutatásra kerül általánosságban a változások oka, valamint a szervezeti változás, mint fogalom. Ezután részletezésre kerül néhány lehetséges csoportosítása a változásoknak, valamint változásmenedzsmenti modellek is kifejtésre kerülnek, melyek segítségre lesznek az egyetemi változás megértésében. Végül pedig a szakdolgozat első részének zárásaként említésre kerülnek az ellenállás fajtái, amelyek elkerülhetetlen részei a változásoknak. A szakirodalmi megalapozást követően a szakdolgozat második részében a primer kutatás bemutatása kap helyet. Ennek során öt darab félig strukturált mélyinterjú készült közvetlenül érintett oktatókkal, valamint érdekképviseleti tagokkal, akik végig kísérték az eddigi változási folyamatokat. Végül a szakdolgozat a primer és a szekunder kutatás által kapott eredmények összefoglalásával, a kutatás korlátjainak megnevezésével és a további kutatási lehetőségek ismertetésével zárul. Az egyetemi modellváltás esetében a versenyelőny meghatározó szempont volt, azzal, hogy kikerült az egyetem a 2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról, valamint a 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogviszonyártól szabályozása alól, rugalmasabb lett a környezet. A gazdálkodási folyamatok felgyorsulhattak, valamint a bérek differenciálása is lehetővé vált, méghozzá teljesítményorientált szemlélettel. Az egyetem vezetése a változást követően inkább vállalat szintű vezetésre hasonlít, amely fókuszában a hatékonyság és a teljesítmény áll. Az egyetem egységesebbé vált a karok megszüntetésével, ez a döntéshozó testületekre is kihatott, valamint a szervezet elmozdult egy mátrix struktúra felé. A kultúra erősen publikálás irányú lett, amely amibivalens érzéseket váltott ki a munkatársakból, ennek az iránynak a ténylegesen érezhető hatása még későbbre várható. Az egyetem felelős vezetőinek palettája bővült – a Rektor és a Kancellár mellett – az elnöki pozícióval. Létrehozták a Kuratóriumot széleskörű hatáskörrel felruházva, mint az alapítvány irányító testületét. Összességében elmondható, hogy közel két év alatt sok változási lépést sikerült véghez vinni a szervezeten belül, ettől függetlenül a folyamat még nem ért véget. Az, hogy a bevezetett új folyamatok, valamint döntések és lépések hogyan fognak hatni a szervezetre a jövőben fog kiderülni.