Mi a MOOC jövője a magyar felsőoktatásban?

Absztrakt (kivonat)

Idén, 2021-ben lesz tíz éve, hogy a Stanford Egyetem elindította az első MOOC-okat – Massive Open Online Course, azaz tömeges nyitott online kurzusokat. Ezek a nyílt online szabadegyetemek interaktív multimédiás platformokon kínálnak magas minőségű tananyagokat, sokszor vezető egyetemek oktatóitól, melyeket bárki előfeltételek nélkül, gyakran térítésmentesen elvégezhet. A MOOC-ok gyorsan divatossá, felkapottá váltak, hatalmas lelkesedés övezte őket. Nagy ígéretet jelentett, hogy jó skálázhatóságuknak köszönhetően minden addiginál nagyobb tömegek vonhatók be a felsőoktatásba az egész világon, rendkívül költséghatékony módon. Sokan arra számítottak, hogy gyökeresen megváltoztathatják a hagyományos felsőoktatást. Bár kritikák is érik őket, a tanulók és a kínált kurzusok száma folyamatosan növekszik. Érdekesnek találtam, hogy bár a MOOC-ok világszerte egyre szélesebb körben ismertek, a magyar felsőoktatásban nem terjedtek el. Elindult ugyan néhány kezdeményezés, de ezek nem értek el átütő sikert. Időszerű a téma már csak azért is, mert az elmúlt évben bár kényszerű, de ugrásszerű fejlődés ment végbe az oktatás digitalizációjában. A COVID-19 járvány miatti online oktatásra való átálláskor „tíz nap alatt tíz év” változás következett be, és ezek egy része várhatóan hosszú távon is velünk marad, például hibrid oktatási megoldások formájában. A MOOC a 2010-es évek elejének nagy ígérete volt. Úgy vélem, érdemes most, tíz év távlatából megvizsgálni, hogyan alakult a szerepe, mi a jövőképe. Az volt a feltételezésem, hogy bár a MOOC-ok nem annyira meghatározóak a magyar felsőoktatási intézmények számára, mint például az ebben vezető amerikai elit egyetemeknek, járhat előnyökkel, szinergiákkal, ha megismerik az ezzel kapcsolatos tapasztalatokat és kialakítják az irányelveiket. Szakdolgozatomban arra a kérdésre kerestem a választ, hogy mi a MOOC jövője a magyar felsőoktatásban, mit kell tudniuk róla a felsőoktatási intézményeknek, és milyen stratégiát érdemes követniük ezzel kapcsolatban. A kérdés megválaszolásához először áttekintettem a téma nemzetközi szakirodalmát. Összefoglaltam a MOOC-okkal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat és kritikákat, illetve bemutattam üzleti modelljüket és a hagyományos felsőoktatásba való illeszkedés követelményének, a kreditelismerésnek a módjait. Azt is megvizsgáltam, milyen veszélyeket és lehetőségeket jelenthetnek a MOOC-ok az egyetemek számára. Ezután kiemeltem a magyar felsőoktatás néhány olyan tendenciáját, amelyek segíthetnek annak megértésében, hogy a MOOC-ok mennyire relevánsak ma hazánkban, illetve bemutattam az eddigi magyar MOOC-kezdeményezéseket is. Ezt követően kvalitatív kutatást végeztem nyolc szakértői mélyinterjú formájában, hogy pontosabb képet kapjak a magyar törekvésekről, lehetőségekről, attitűdökről. Ezek eredményei alapján SWOT-elemzést készítettem és javaslatokat tettem arra, hogy milyen stratégiát érdemes követni a MOOC-okkal kapcsolatban. A kvalitatív kutatás eredményei azt mutatják, a MOOC-okkal szemben kezdetben irreálisan magasak voltak az elvárások, amelyeket nem váltottak be. Ugyanakkor ez a kiábrándulás kellett ahhoz, hogy az intézmények a kezdeti lelkesedés után reálisabban lássák a MOOC-ok előnyeit és – elsősorban a személyes jelenlét hiányából adódó – hátrányait, kikristályosodjon, milyen helyzetben lehetnek hasznosak és mikor nem. Az eddigi hazai MOOC-tapasztalatok fő tanulsága a szakértők szerint az volt, hogy az elszigetelt kezdeményezések átgondolt rendszer hiányában nem tudnak olyan komoly eredményeket felmutatni, mint ami egy szisztematikus megközelítéssel lehetséges lenne. A kutatás alapján úgy találtam, hogy alapvetően lehet potenciálja a MOOC-nak a magyar felsőoktatásban, ugyanakkor vannak kihívások, amelyeket le kell küzdeni ehhez. Ilyen akadály többek között az ágazati irányítás kidolgozott stratégiájának hiánya, a támogatás eseti jellege, az egyetemek hozzáállása, illetve a pedagógiai tudatosság és az erőforrások hiánya. Ha ezeket sikerül kezelni, a MOOC-ok számos területen hasznosak lehetnek a hazai egyetemek számára. Ilyen a társadalmi küldetésük kiteljesítése, a hazai és külföldi hallgatók vonzása, a mikrodiplomák rendszerének támogatása, az intézményközi együttműködések, a hibrid oktatás, a tapasztalatok révén a saját hallgatók képzésének fejlesztése, illetve jövőbeni lehetőségként a bevételszerzés. A sikerhez ágazati szinten szükséges egy hosszú távú stratégia és ehhez illeszkedő finanszírozási rendszer kialakítása, illetve néhány kisebb szabályozási változtatás. Fontos az intézmények együttműködése, a kurzusok egységes keretrendszerének kialakítása, illetve a kreditelismerés megkönnyítése. Intézményi szinten kiemeltem a célkitűzést, az üzleti modell kidolgozását, illetve azt, hogy érdemes egy egységes, működő platformhoz csatlakozni. Azonosítottam az oktatástervezés sikertényezőit és azokat a területeket, ahol a MOOC-ok várhatóan eredményesen felhasználhatók. A MOOC-oknak a jelenleginél nagyobb szerepe lehet a jövőben a magyar felsőoktatásban, színesítheti, kiegészítheti a tudás megosztásának hagyományos formáit.