Modellváltás nemzetközi példák alapján

Absztrakt (kivonat)

Szakdolgozatom célja az volt, hogy egy olyan problémára keressek megoldást, ami nem csak nemzetközileg és globálisan határozza meg az életünket, hanem Magyarországon is megoldandó helyzet elé állítja, vagy állíthatja a döntéshozókat és a gazdaság-társadalmi élet szereplőit a jövőben. A közösségi vagyonépítés modellje több ilyen kurrens problémára is választ ad: környezeti fenntarthatóság, vagyoni egyenlőtlenségek, szegénység, a kapitalizmus válsága. Ugyanis a közösségi vagyonépítés modellje azt célozza, hogy a gazdasági folyamatok, és a vállalatirányítás újragondolásával, a gazdasági és társadalmi erőpozíciókat és a tőkét visszaadja a szélesebb tömegek, a közösség számára. Teszi mindezt szélsőséges politikai-gazdasági intézkedések nélkül, mindvégig a józan ész pártján állva. Ez volt tehát a dolgozatom kiindulópontja, illetve az, hogy olyan kutatást végezzek, amely hasznos és fontos megállapításokat tesz és eredménye a hazai társadalom és gazdaság számára is használható legyen. Ebből a gondolatmenetből kiindulva lett egy esettanulmány és a közösségi vagyonépítés modelljének bevezetési lehetőségeinek vizsgálata a dolgozatom központi témája. Ahhoz, hogy a hazai városok közül a bevezetés lehetőségeihez leginkább alkalmazkodó település legyen a kutatás célpontja, egy általam meghatározott és a nemzetközi elméleten és példák feldolgozásán alapuló kiválasztási módszertan segített hozzá. A különböző statisztikákon alapuló elemzések azt mutatták ki, hogy Pécs városa az a közösség, amely itthon leginkább alkalmas lehet erre. Ezután elemeztem Pécs és Baranya megye gazdaság-társadalmi viszonyait, a modellváltás legfontosabbnak ítélt aspektusai mentén. Szintén fontos részét képezte az elemzésnek, a modellváltás szempontjából releváns érintettek feltárása, elemzése és bevonásuk stratégiájának meghatározása. Kutatási módszertanom alapját képezte a nemzetközi példák elemzésén kívül a kvalitatív primer kutatás, mely interjúk elkészítéséből állt. Próbáltam minél szélesebb spektrumát lefedni a témával kapcsolatba hozható releváns szakértőknek. Végezetül három interjút készítettem, melyek lefedték a közösségfejlesztés, a pécsi és baranyai vállalkozási szektor szakértőit, és a közösségi vagyonépítés alapító szervezetét. A kutatásaim és az elmélet legfontosabb tanulságai alapján felállítottam a modell bevezetésének célrendszerét, részcélokig lebontva és ezekhez akciólépéseket hozzárendelve. Ezeket a célokat összehasonlítottam a relevánsnak ítélt megyei stratégiai fejlesztési dokumentumokkal a lehetséges jövőbeni szinergiák kihasználásának céljából. A kutatásom eredményeképp meghatároztam, hogy a folyamat kulcsérintettje a Pécsi Tudományegyetem lesz, amely beszerzéseinek lokalizálásával felpörgethetné a helyi gazdaságot, és ezáltal főleg a KKV-szektort. A város lehetőségei és gazdasági-társadalmi környezete adott ahhoz, hogy elinduljon ez a változási folyamat. Kijelöltem további kutatási irányokat is. Ezek elsősorban a modell bevezetési lehetőségeinek számszerű vizsgálatai a Pécsi Tudományegyetem beszerzéseinek pontos elemzése, és annak meghatározása, hogy jelenleg mekkora hányadát folytatják le beszerzéseiknek lokális vállalkozásokkal. Majd ezután annak elemzése következhet, hogy mekkora részét tudja mozgósítani az egyetem helyi vállalkozások irányába, illetve miképp tud a lokális vállalati szektor úgy növekedni, hogy célzottan ezeket a beszerzéseket ki tudja szolgálni.