Egy építőipari divizionális szervezet konfliktusai

Absztrakt (kivonat)

A magyarországi nagyvállalatok megalakulása és a divizionális szervezeti forma megjelenése a rendszerváltozás utáni időszakra tehető. A szakdolgozat elméleti fejezetei egy általános ismeretet biztosítanak a vállalkozás fogalmáról, valamint a szervezetek kialakítását befolyásoló tényezőkről. A kutatási témát előkészítve kettő magyar és kettő külföldi vállalati életpályamodell kerül bemutatásra, melyeknek segítségével meghatározásra kerül, hogy a divizionális szervezetté válás, mely fejlődési periódusban válik szükségessége. A divizionális szervezetek megalakulása és jellemzői című fejezet biztosítja a kutatási hipotéziseim alapját. A kutatásom célja, hogy egy építőipari vállalat életében pontos válaszokat kapjak arra, hogy a rendszerváltozás, az Európai Unióhoz való csatlakozás, valamint a gazdasági válságok, milyen hatással voltak a vizsgált vállalat megalakulására és a második üzletágának megalapítására, illetve milyen konfliktusok fedezhetőek fel a szervezetben. Feltételezéseim szerint a konfliktusok forrásai nem csak a szervezeti struktúrában keresendőek, hanem a megalakulás körülményei is fontos szerepet játszottak ezek kialakulásában. A kutatási eredmények révén bizonyítást nyert, hogy a szakirodalmakban is tárgyalt divízióegoizmus, erőforrásversengés és belső elszámolási rendszer konfliktusai nagy mértékben jelen vannak a szervezet működésében. Továbbá a válaszok megerősítették azt a tényt is, hogy a divízió vezetők előélete is jelentősen befolyásolja a divíziók működését, és erősítheti a konfliktusok kialakulását, ami már az összvállalati érdekeket is veszélybe sodorhatja. A divízió vezetők személyiségéből, és szakmai tapasztalataiból eredő ellentétek, már a szervezeti átalakulás pillanatában is fennálltak, és azóta is jelen vannak. Továbbá bebizonyosodott, hogy az úgynevezett „rekeszelőhatás” elmélete és gyakorlata nincs jelen a vállalat működésében, mivel az egységesség elve sérülne. Azonban ez is egy hosszú ideje fennálló konfliktust eredményez. Ezen konfliktusokon kívül a vezetőség munkavállókkal szemben tanúsított magatartása is vizsgálatra került, mivel a vállalat fontosnak tartja a családias alap fenntartását. Az elgondolások, válaszok révén biztosítani szerették volna a válaszadók ennek meglétét, azonban a válaszaikkal éppen az ellentéte került bizonyításra. Ezen kérdéskör vizsgálata azért volt fontos, mert a vállalat méretének növekedése nem feltétlenül egyenlő a minőségi növekedéssel. Összességében elmondható, hogy a vezetők tisztában vannak a problémák jellegeivel, de még a megfelelő megoldások kidolgozásra várnak.