A közösségi média menedzsment, mint a Páva turisztikai komplexum vállalati stratégiai eszköze

Absztrakt (kivonat)

A közösségi média napjainkra olyan alapvető üzleti eszközzé vált, amelyet a vállalkozók nem hagyhatnak figyelmen kívül. Egyre több tanulmány dolgozza fel a közösségi média széleskörű felhasználhatóságának a vállalatokra ható pozitív hozadékait, illetve a közösségi médiában közzétett tartalmak minőségének a fontosságát. Amennyiben a közösségi média képes hatni az értékesítésre, és ezáltal a bevételre, úgy nem csak vállalati, hanem helyi gazdasági szempontból is fontos tényező lehet. Dolgozatom célja az volt, hogy egy elsősorban menedzsment és döntéstámogató szempontú megközelítés alapján vizsgáljam az általam választott családi vállalkozáson (Páva) keresztül, hogy van-e létjogosultsága a közösségi média menedzsmentnek. Hipotéziseim úgy alkottam meg, hogy a kitűzött céljaim elérjem általuk. Ezek pedig a következők voltak: - H1: A Páva – lévén, hogy panziójuk is van – felhasználja a Facebookot arra, hogy foglalásokat bonyolítson le azon személyek számára, akik ezt a Facebookon szeretnék megtenni, így pedig a Facebook közvetett módon hatással van az értékesítésre - H2: A Páva Facebook oldalára allokált költségkerete relatíve kevés, azaz a kampányokra elköltött összegek havonta nem haladják meg a 200 lejt (14600 forint) - H3: Az elkötelezettségi arány szempontjából legjobban teljesítő posztok közül legalább egy, egy rendezvényhez köthető Dolgozatom során primer és szekunder adatokat használtam. A primer kutatás a Facebookon történő saját tartalomgyártást és az általuk generált nyers adatok statisztikai elemzését, és a bejegyzések tartalomelemzését foglalja magába. A szekunder kutatás a Páva Facebook-os tevékenységeinek vizsgálatát, valamint a szakirodalmi áttekintő rész pontosításához, fontosságuk alátámasztásához történő második féltől származó adatokat foglalja magába. Elemzésem során kiderült, hogy a Facebook fontos szerepet képez az általam választott vállalat életében, ugyanis a platformot használják belső kommunikációs eszközként, ügyfélkapcsolat-menedzsment eszközként, marketing eszközként, toborzó, illetve foglaló eszközként is. Facebookon keresztül történő üzenetben lehetséges az emberek számára, hogy időpontot/szobát foglaljanak, így az első hipotézisem elfogadtam. A hirdetési kampányokra elköltött összegekből választ kaptam a második hipotézisemre. Az általam vizsgált periódus alatt a kampányokra elköltött összeg 538 ezer magyar forintot (7371 lejt) tett ki, ez pedig jóval meghaladta az általam prognosztizált értéket, ezért a H2 hipotézist elutasítottam. A posztok teljesítményét – és ezen belül az elkötelezettségi arányt – vizsgálva arra jutottam, hogy a legjobban teljesítő bejegyzések olyan tartalmi elemeket ölelnek fel, amelyek leginkább érzelemre hatóak. Elemzésemből kiderült, hogy az első három legjobban teljesítő poszt egy-egy rendezvényhez köthető, így elfogadtam a harmadik hipotézisem. Végül egy versenytárs elemzés végeztem megmaradva a Facebook szintjén, és kiderült, hogy a versenytársakhoz képest, helyi szinten a Páva a legaktívabb a Facebookon, illetve a Páva tartalmai érték el a legnagyobb bevonódási arányt, amely a posztokra érkező reakciók, kommentek, klikkek és megosztások számában nyilvánult meg.