Hálózati kockázatok: Az információs hálózat kitettségének vizsgálata egy magyarországi nagyvállalat példáján

Absztrakt (kivonat)

A hálózatkutatás módszertana növekvő népszerűségnek örvend a vállalatok vizsgálatának számos területén. Dolgozatom ezen módszerrel közelítette meg egy nagy létszámú tudásintenzív vállalat pozitív kapcsolati hálójának feltérképezését informális információrendszerének vizsgálata által. Kutatásom során elsősorban arra a kérdésre kerestem a választ, hogy a vizsgált szervezet formális vezetői mellett, mely szereplők távozása okozhat annak működésében jelentős nehézségeket. Dolgozatomban bemutattam, hogy ezen kulcsszereplők azonosításán túl, tudatosan fel kell készülnie a vállalatoknak ezen munkavállalók szervezettől történő esetleges távozására, ezen esetek bekövetkeztének negatív következményeinek megelőzése, illetve csökkentése céljából. Az elméleti felvezetésben bemutattam az információ és a tudás szerepét a vállalatok működésében, illetve az információk kezelésének és a munkavállalók közötti kapcsolatoknak keretet adó szervezeti struktúra jelentőségét. Rámutattam az informális információrendszerben való jelenlét fontosságára és hasznára mind a vezetők, mind pedig besztottjaik esetében. Ezután a hálózatkutatás alapjait képező mátrix- és gráfelmélet elemzésem tekintetében releváns fogalmait és mutatóit ismertettem és kitértem a humán kockázatkezelés fontosságára, valamint a távmunka, s annak az információ- és kapcsolathálóra kifejtett sajátosságaira. Kvantitatív elemzésem során elsősorban a Python programnyelv segítségével térképeztem fel a vizsgált vállalat informális kapcsolati hálóját és vizsgáltam meg a hálóra kifejtett hatásait azoknak az eseteknek, amikor egy-egy, illetve valamennyi munkavállaló távozik a hálóból. Ezen kívül összehasonlítottam a formális vezetők személyét az informális kulcsszereplőkkel, illetve azon munkavállalókkal, akik munkatársaik meglátása szerint hagyományos vezetői tulajdonságokkal rendelkeztek. Elemzésem során arra az eredményre jutottam, hogy az informális információáramlás útjában a lgnagyobb növekedést annak a munkavállalónak a hiánya okozza, aki az informális hálóban egyben népszerű, befolyásos és elosztó szerepét tekintve is kiemelkedő. Munkatársak kapcsolati és információs hálóból történő elszigetelődését azonban elsősorban az alacsonyabb beosztású munkavállalók esetleges távozása okozza. Ezen kívül megállapítottam, hogy a vizsgált szervezet az információs hatalommal rendelkező, alacsonyabb pozíciójú, informálisan befolyásos munkavállalóinak a szerepét érzékeli, így idővel formális hatalomra is szert tudnak tenni. A formális vezetők pedig az informális kapcsolathálóban is tudnak befolyást szerezni. Ezekkel összhangban az eredmények alapján elmondható, hogy a vizsgált szervezet munkavállalói elismerik a vezetők képességeit, illetve a szervezet is látja a vezetői potenciállal rendelkező alkalmazottait, s lehetőséget nyújt számukra képességeik kamatoztatására. Végezetül néhány javaslatot tettem, mellyel a vállalatok fel tudnak készülni a hálózati szempontból kritikus szereplők távozásának negatív hatásaira, illetve meg tudják előzni ezek bekövetkeztét. Néhány további vizsgálati irány kijelölésével zártam dolgozatomat.