A távmunka hatása a munkahelyi teljesítményre: Hogyan lehet eredményesen átállni az otthoni munkavégzésre egy multinacionális vállalat pénzügyi osztályán?

Absztrakt (kivonat)

A távmunka, mint egy opcionális foglalkoztatási forma egyre inkább előtérbe kerül a XXI. században, ahogy a techonlógia fejlődése egyre több kaput nyit a rugalmas munkahelyi körülmények biztosításához. Magyarországon is ismert ez a gyakorlat és egyre több cég biztosítja is ezt a lehetőséget. Ám a 2020. elején megjelent koronavírus miatt olyan vállalatok is kénytelenek voltak átállni erre a gyakorlatra, ahol korábban nem volt jellemző a távmunka. Ez lehetőséget biztosított arra, hogy kísérletezzenek, bizalmat fektessenek a munkavállalóikba, és más megközelítéssel gondolják újra többek között a munkahelyi teljesítményt is. Dolgozatom elméleti hátterében bemutatásra került a távmunkára jellemző korábbi gyakorlatok és kísérletek, feltártam a foglalkoztatási forma előnyeit és hátrányait. Ezután megvizsgáltam, hogy a munkahelyi teljesítmény mérésére milyen eszközök állnak rendelkezésre, majd kitértem arra is, hogy a távmunkásoknál hogyan változhatnak ezek a gyakorlatok. Kutatásom során a Roche Európa (Szolgáltató) Kft pénzügyi osztályát vizsgáltam, ahol a távmunka lehetősége korlátozottan, de elérhető volt korábban is, azonban a járványhelyzet miatt hónapokon keresztül kényszerűen otthonról dolgozott az osztály minden dolgozója, és otthonról menedzselte a havi szinten végrehajtandó pénzügyi zárásokat is. Arra kerestem a választ, hogy a távmunka hosszú távon is opció lehet-e az osztály dolgozói számára úgy, hogy a munkahelyi teljesítményük lehetőség szerint stagnáljon, vagy akár javuljon. Az eredmények munkavállalói oldalról kerültek bemutatásra, két olyan interjú alapján, melyet az osztályon dolgozókkal készítettem, de a minta jellegéből adódóan a kutatási eredményeim nem reprezentatívak Az általam megkérdezett dolgozók szerint a távmunkának több pozitívumát lehetett megtapasztalni 2020. márciusa óta, mint amennyi negatívummal járt. A tapasztalat és a rutin idővel mindenkinek segített alkalmazkodni a megváltozott munkavégzési körülményekhez, és el tudják képzelni, hogy a járványügyi helyzettől függetlenül hosszútávon is átálljanak az otthoni munkavégzésre. Az interjúk alapján és egyéb szekunder forrásokat is felhasználva arra a következtetésre jutottam, hogy a vállalatnál kivitelezhető az, hogy a pénzügyi folyamatokat ellátó dolgozók otthonról lássák el a feladataikat és jobb teljesítményt produkáljanak, mint normál irodai környezetben. Azonban a cég számára az a javaslatom egy hibrid foglalkoztatási formára álljon át, ahol van elvárt heti irodai munkavégzés is, azonban a munkavállalók számára legyen biztosítva akár több nap otthoni munkavégzés is. Ezáltal mindenki meg tudja határozni a saját preferenciáit, ami nagyobb elégedettséghez vezethet. Kutatásom során az egyénre fókuszáltam mind a teljesítmény vizsgálatakor, mind a távmunka hatásai terén, azonban érdekes kutatási irány lehetett volna az is, hogy vállalati szinten milyen hatása van a távmunka elterjedésének, és hogyan befolyásolja a vállalat összteljesítményét.