Művészet-alapú módszerek a vezetőképzésben - Felsőoktatási menedzsmentképzésben résztvevő hallgatók attitűdje az improvizációs gyakorlatok integrálásához a vezetőképzés struktúrájába

Absztrakt (kivonat)

Szakdolgozatomban a felsőoktatási menedzsmentképzésben résztvevő hallgatók attitűdjét vizsgálom az improvizációs gyakorlatok vezetőképzésbe történő integrálásához, illetve kifejezett szándékom felmérni, hogy az ezen a művészet-alapú technikán alapuló gyakorlatok ténylegesen fejlesztik-e az érzelmi intelligencia kompetenciaterületeit, továbbá a változásmenedzsment kezeléséhez és a shared-leadership gyakorlásához szükséges képességeket. A dolgozatom szakirodalmi hátterét a leadership felfogások korszakokon átívelő fejlődése alapozza meg, amely kifejti miképp jutottunk el az érzelmi intelligencia vezetésben betöltött szerepének felismeréséhez. Ezt követően a vezetőképzés tanulási mechanizmusait vizsgálom, hogy ezek alapján rátérhessek azokra a művészet-alapú technikákra, amelyek átültethetőek a menedzsmentképzés, és így a leadership képzés területére. Ezen technikák közül kiemelt figyelmet szentelek a vezetőképzésben felhasználható improvizációs gyakorlatoknak, amelyek könnyen integrálhatóak a képzési rendszerbe, és sokrétű fejlődésre és fejlesztésre adnak lehetőséget. Az elméleti háttérre alapozva a dolgozatomban a következő hipotéziseket állítottam fel: 1. A felsőoktatási menedzsmentképzésben résztvevő hallgatók pozitív attitűddel viszonyulnak az improvizációs színházi gyakorlatok integrálásához a vezetőképzésbe. 2. Az érzelmi intelligencia kompetenciáit fejleszthetik az improvizációs színházi technikákon alapuló gyakorlatok átültetve a vezetőképzés keretrendszerébe. 3. A változásmenedzsment kezeléséhez való vezetői alkalmasságot növelheti az improvizációs gyakorlatok bevonása a vezetéstudományi/menedzserképzési tanulmányokba. 4. A shared-leadershiphez szükséges kompetenciákat fejleszthetik az improvizációs gyakorlatok a vezetőképzésbe beépítve. A kutatásom módszertana egyedi, komplex vizsgálati eljárás, mivel fókuszcsoportot hoztam létre egy saját szervezésű improvizációs workshopon való részvételre, amely után a résztvevő hallgatók kérdőíves formában fejezhették ki véleményüket irányított kérdések mentén. A fókuszcsoport tagok benyomásainak kvantitatív rögzítéséhez Likert-skálás értékelést, illetve egy szabad véleményformálást biztosító nyitott végű kvalitatív kérdést használtam. A hipotézis megítéléséhez használt adatok tehát primerkutatás eredményei, amelyek begyűjtése egy reprezentatív, kis mintán (n=10) történt, amelyet 20-25 év közötti felsőoktatási menedzsmentképzésben résztvevő hallgatók csoportja alkotott. A kérdőívre beérkezett válaszokat leíró jellegű statisztikai módszereket alkalmazva értékeltem ki, amelyek alapján döntést tudtam hozni az általános hallgatói attitűdre és a képzésben aktivált kompetenciaterületekre vonatkozó hipotéziseimről. A kutatási eredmények kiértékelése bebizonyította, hogy az alapfeltételezésem, miszerint a felsőoktatási menedzsmentképzésben résztvevő hallgatók pozitív véleménnyel vannak az improvizációs gyakorlatok integrálásához a vezetőképzésbe, helytálló volt. Továbbá ugyancsak egybecsengő értékelés született az érintett kompetenciaterületek alkalmazásáról a gyakorlatok közben. A résztvevők átlagosan egyetértettek vele, hogy a gyakorlatok során aktivizálták az érzelmi intelligenciához, változásmenedzsment kezeléséhez és shared-leadership gyakorlásához kapcsolódó képességeiket a társas interakciókban, amelyek az improvizációs gyakorlatokban megnyilvánultak. A kutatásom során érkezett válaszok alapján érdemesnek tartom a témakört, amely a művészet-alapú módszerek integrálását tárgyalja a menedzsment- és vezetőképzésbe, további kutatások fókuszába helyezni. Az improvizációs gyakorlatok területén a minta homogén jellegét heterogénre változtatva több különböző releváns csoport nézeteinek összehasonlítására lenne mód a témában, illetve az egyszeri improvizációs képzési alkalmat workshop sorozatra bővítve a résztvevők fejlődési tendenciáinak vizsgálatára nyílna lehetőség. Emellett hasznosnak tartanám más művészet-alapú technikák hatékonyságának és az ezek alapján összeállított gyakorlatok felé megnyilvánuló attitűdnek a vizsgálatát bármely releváns gazdasági csoportból képzett mintán.