Társosztályok kapcsolatának interpretatív vizsgálata

Absztrakt (kivonat)

A diplomamunkám témája a társosztályi kapcsolatok, melyeket egy vezető logisztikai multinacionális cég hazai freight forwarder leányvállalatánál vizsgáltam interpretatív módon. A témaválasztás mögött személyes indok áll: az anyacég express divíziójánál dolgozom három éve, ez idő alatt a különböző funkciók interakcióinak részese voltam és vagyok. Célja volt a kutatásomnak, hogy megismerjem a háttérben húzódó folyamatokat és okokat. Szakdolgozatomban az Olvasó a következő kérdésekre fog választ kapni a vizsgált vállalat kontextusában: - A vizsgált vállalatnál a vezetőség, a HR osztály, valamint a munkavállalók milyennek értékelik az osztályok közötti kapcsolatokat? - Értékelésük mögött, legyen az pozitív vagy negatív, milyen háttérokok húzódnak meg? - A kapcsolatok javításához milyen eszközöket és nehezítő tényezőket vélnek felfedezni? - Valamint a jelenlegi karantén milyen hatással van a funkciók közötti kapcsolatok alakulására? A kutatás módszertana alapvetően kvalitatív. A dolgozat törzsét 15 féligstrukturált mélyinterjú alkotja a vállalat közép- és felsővezetőivel, valamint ezt egészíti ki egy 38 fő által kitöltött kérdőív, valamint dokumentumelemzés. A használt eszközök elkészítésénél az elméleti háttért vettem alapul, melyben az Olvasót megismertetem a témához kapcsolódó fő kifejezésekkel, koncepciókkal és elméletekkel. A vizsgálat eredményeként általános kórképet kaptam a vállalat helyzetéről, ami a társosztályi kapcsolatolat illeti. A funkciók közötti kapcsolat alapvetően jónak mondható a cég dolgozóinak véleménye alapján, az elmúlt években javulás figyelhető meg. A konfliktusok azonban nem eliminálhatók. A vállalati konfliktusok hátterében jellemzően a nem tiszta átadási pontok és feladatleírások állnak, melyek információmegosztási hiányosságokhoz vezetnek az osztályok között. Ez a jelenség, kiegészítve azzal, hogy az osztályok egymás munkáját csak felületesen ismerik, olyan kommunikációs feszültségekhez vezetnek, melyek egyéni szintről aggregálva az osztályok szintjén ronthatják a kapcsolatokat. A kutatás során három olyan tényezőt azonosítottam, melyek kétirányba hathatnak a kapcsolatokra, ezek a bónuszrendszerek, a vezetők személye (személyes kapcsolatuk egymással és az új belépők szocializációjában betöltött szerepük), valamint a cross-functional pozícióváltások. Ezek az adott helyzet, adott megoldásától függően ronthatják vagy javíthatják két osztály kapcsolatát. A kutatás során arra is választ kaptam, hogy a COVID szituáció rövid távon javító hatással van a kapcsolatokra. Az interjúk, valamint a kérdőív válaszok alapján arra a következtetésre jutottam, hogy a vizsgált vállalatnál a kapcsolatok további javításának legjobb eszköze a funkcióközi tudástranszfer erősítése lenne. A vizsgált cég azonban rendkívül volatilis piaci környezetben működik, nagy teher és sokszor munkaerő-hiány alatt, mely a válaszadók szerint a legfőbb hátráltató tényező ennek megvalósításában. A kutatásom eredményei - mint interpretatív, egy cégre fókuszáló kutatás eredményei - alapvetően csak a vizsgált cég kontextusában értelmezhetők, azonban jövőbeni lehetséges kutatási irányokat is kijelölnek, mint pl. az anyavállalat egyéb divízióinak vizsgálata és összehasonlítása, a COVID miatti kényszer home-office hosszútávú hatásainak vizsgálata, vagy a téma más (kevésbé volatilis) iparágban való vizsgálata. Úgy gondolom, hogy a téma mindenki számára releváns lehet, aki egy több osztályból álló szervezet tagja. Bízom benne, hogy diplomamunkám az Olvasót introspekcióra ösztönzi a saját szervezetének helyzetével kapcsolatban.