Ez még a jövő zenéje - A munka jövőjére vonatkozó trendek hatása a magyar üzleti szolgáltató központok munkaerőpiacára

Absztrakt (kivonat)

A szakdolgozat célja a jövőbeni magyarországi üzleti szolgáltató központ (BSC) szektor munkaerőpiacának a feltérképezése a munka jövőjére (Future of Work, FoW) vonatkozó főbb trendek függvényében. Ennek értelmében arra a kutatási kérdésre keresi a választ, hogy a FoW meghatározó trendjei hogyan befolyásolják középtávon a magyarországi BSC szektor munkaerőpiacát? Melynek megválaszolására kvalitatív kutatást végeztem, amin belül a szakértői mélyinterjúra esett a választásom. Összesen hét interjúalannyal sikerült elbeszélgetnem a szektoron belül, vegyesen vállalati HR szakemberekkel és HR tanácsadókkal. A szakdolgozat két részből épül fel. Az első felében az elmélet áttekintése történik, melynek részeként először az üzleti szolgáltató központ szektor kerül bemutatásra, mind általánosságokban, mind pedig hazai vonatkozásban. Ezt követően a szakdolgozat átevez FoW témakörére, mely kiváló keretet biztosít egy olyan kutatáshoz, amely a jövőre fókuszál. Ennek részeként a fenti logikai ívet követve, elsőként megtörténik annak általános majd pedig szektorspecifikus ismertetése is, mely összekapcsolja két elméleti fejezetet. A továbbiakban a FoW meghatározó trendjei válnak a vizsgálódás tárgyává, melyek közül három olyan trend kerül kiválasztásra, amelyek hangsúlyosan képviseltetik magukat a szakirodalomban, és a munkafolyamatokra vannak hatással. Ennek értelmében az elmélet hátrelévő részét a digitális transzformáció, az újgenerációs alkalmazottak és távoli munkavégzés trendek adják, melyek általánosan, szektorspecifikusan és bizonyos mértékig a járványügyi helyzet vonatkozásában ismertetésre kerülnek. A szakdolgozat második felében az empirikus kutatás bemutatása történik, melynek részeként annak módszertanát és korlátait, a menetét, a kapott eredmények konklúzióit tárgyalja, miközben elfogadja vagy elutasítja az előfeltevéseket, és javaslattétellel él mind a munkavállaló, mind pedig a menedzsment részére. Végezetül pedig a kutatás összegzésére és a jövőbeni kutatási irányok kijelölésére kerül sor. Ami a kutatás eredményeit illeti, az első előfeltevés részben került elfogadásra, miszerint a digitális transzformáció nem az emberi munkaerő kiváltását jelenti. A kutatás folyamán kiderült, hogy az egyszerű, repetitív feladatok ellátását egyre nagyobb mértékben robotok látják el, mely értelmében nincs szükség a továbbiakban humán erőforrásra ezekben a pozíciókban. Azonban az automatizáció miatt egyre kreatívabb, komplexebb, és tudás-intenzívebb feladatok elvégzésére van igény, ezzel új pozíciókat teremtve az emberek számára, amely értelmében a készségek szerepe felértékelődik a jövőben. A második előfeltevést szintén részben fogadta el a szakdolgozat, miszerint az Y és Z generációs alkalmazottak miatt újfajta stratégiát kell a menedzsmentnek kialakítania. A kutatás során bebizonyosodott, hogy a Z generációs alkalmazottak megszólítására és megtartására két okból kifolyólag fejlesztenek nagyszámban és tudatosan stratégiát. Egyrészről mert ezek az alkalmazottak már újfajta elvárásokkal lépnek a munkaerőpiacára mint ahogy azt a korábbi munkavállalók tették. Másrészről pedig egyre kevesebb a rendelkezésre álló tehetséges munkaerőjelölt, így az értékteremtés jegyében próbálják maguknak megszerezni ezeket az embereket. Azonban az Y generációs alkalmazottakra nem fejlesztenek stratégiát. A harmadik, egyben utolsó előfeltevés az volt, miszerint a jövőt a hibrid modellben történő munkavégzés jelenti. Ezt az állítást a szakdolgozat maradéktalanul elfogadta. A kutatás folyamán kiderült, hogy a magyarországi BSC szektor a vírushelyzet lecsengése után sem tervez visszaállni a kizárólagos irodai munkavégzésre. A tervük az otthoni munkavégzés minél nagyobb mértékben történő implementálása a vállalati kultúrába. Ennek részeként heti pár napot otthonról, pár napot pedig az irodából dolgoznának a munkavállalók, mely biztosítja a struktúra és társaság mellett a függetlenséget és rugalmasságot is az emberek számára. Végezetül pedig elmondható, hogy a jövőben egy jóval rugalmasabb és készségalapú munkavégzés lesz a jellemző.