Az Európai Unió célzott támogatásainak hatása a magyar MKKV-k versenyképességére: A GINOP 1.2.2-15 program Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei hatásvizsgálata

Absztrakt (kivonat)

Szakdolgozatom kutatási területe a versenyképesség, ehhez kapcsolódóan pedig az európai uniós célzott támogatások hatását vizsgálom a hazai mikro-, kis-és középvállalkozások növekedésére, ezen keresztül pedig termelékenységére és versenyképességére. A téma kutatásának fontosságát két szempontból tartom fontosnak. Egyrészt, a magyar MKKV-szektor a nemzetgazdaság egyik fundamentális eleme, a lakosság jelentős részének biztosítanak foglalkoztatást és megélhetést e vállalkozások, melyből kifolyólag nemzetgazdasági szempontból is kritikus, hogy a szektor a globális piac elvárásainak tükrében is megfelelően tudjon teljesíteni. Másrészt, a célzott pályázatok hatásainak vizsgálata betekintést nyújt annak megértésébe, hogy e támogatásokhoz kötődő nemzeti és közösségi irányelveket és stratégiákat megfelelően támogatja-e, mint eszköz, avagy nem. Kutatásom a következő kérdésre alapoztam: Hogyan befolyásolják az uniós célzott pénzügyi támogatások a magyar MKKV-k versenyképességét? A kérdés megválaszolására a kapcsolódó szakirodalom és empirikus kutatások által egy kvantitatív hatásvizsgálati keretrendszert építettem fel. Ehhez először körbejártam és feldolgoztam a verseny, a versenyképesség, a növekedés és a célzott vállalati támogatás témáival kapcsolatos szakirodalmat és empirikus kutatásokat, mivel kutatási témám forrása a verseny, melyből a versenyképesség fakad, melynek mérhetőségét mind nemzetgazdasági, mind vállalati szinten a növekedésben azonosítottam. Ennek eredményeképpen a növekedés két típusát, az extenzív és intenzív növekedéseket azonosítottam. Előbbi esetében a vállalat rendelkezésére álló termelési tényezők növekednek, míg utóbbi esetben e tényezők felhasználásának hatékonysága, azaz az intenzív növekedés eredményez termelékenységbeli javulást, mely a versenyképesség növekedéséhez is vezet. E két növekedési típus kapcsán azonosítottam az irodalmak alapján egy öttényezős keretrendszert, amely megmutatja, hogy a vállalat pénzügyi mutatószámai alapján egy adott vizsgálati periódusban intenzív vagy extenzív növekedést realizált. A hatásvizsgálat tárgya a GINOP 1.2.2-15 pályázat. Az elemzés előtt bemutatom a pályázathoz kapcsolódó nemzetgazdasági és uniós megfontolásokat, struktúrákat és stratégiákat, hogy kontextusba tudjuk helyezni a pályázat forrását és mibenlétét. A hatásvizsgálat alanyai Szabolcs-Szatmár-Bereg megye mikro-, kis-és középvállalkozásai. E vállalkozásokból állítottam össze egy mintát, mely 212 vállalkozást tartalmaz, melyből 82 vállalat részesült, 130 pedig nem részesült a vizsgált támogatásban. A vizsgálati periódusom a 2014-2018-as időszakot öleli fel, a mintában olyan támogatott vállalatok szerepelnek, amelyek 2016-ban nyerték el a támogatást és valósították meg a kapcsolódó projektet. Ennek értelmében elemzéseim során 2014 és 2015, mint támogatás előtti, 2017 és 2018 pedig mint támogatás utáni időszakként funkcionálnak. A növekedési keretrendszer alapján 17 darab függőváltozót vontam be a vizsgálatba, melyek részben az adatgyűjtés során kerültek azonosításra, részben pedig adattranszformáció eredményei. E 17 változót vizsgáltam meg deskriptív elemzési módszerekkel, pooled OLS, illetve fixed-effect panelregressziós módszerekkel, összehasonlítva a támogatott és nem támogatott csoportokat. A vizsgálatokhoz egy főhipotézist, egy alhipotézist és a hozzájuk tartozó alternatív hipotéziseket fogalmaztam meg: H0: A pályázat a vállalkozások növekedését segíti elő H01: A pályázat a vállalkozások intenzív növekedését segíti elő Ha: A pályázat nem segíti elő a vállalkozások növekedését H01a: A pályázat a vállalkozások extenzív növekedését segíti elő Hatásvizsgálatom eredménye, hogy a pályázat a mintában szereplő támogatott vállalkozások esetében extenzív növekedés figyelhető meg a nem támogatott vállalkozásokhoz képest. Szignifikáns és pozitív hatást azonosítottam az árbevétellel, a mérlegfőösszeggel, a hosszú lejáratú kötelezettségekkel, valamint szignifikáns és negatív hatást a likviditási mutatóval. Ezzel szemben a hatékonysági mutatókkal kapcsolatban vegyes, vagy egyértelműen nem-szignifikáns hatásokat figyeltem meg. Ennek értelmében nullhipotézisem nem vetettem el, míg alhipotézisemet elvetettem. Ebből kifolyólag kutatási kérdésemre, mi szerint hogyan befolyásolják az uniós célzott pénzügyi támogatások a magyar MKKV-k versenyképességét, válaszom, hogy rövid távon a GINOP 1.2.2-15 nem segíti elő a magyar MKKV-k versenyképességének fejlődését. Az eredményt a feldolgozott empirikus kutatások egy része is igazolja más pályázatok példáin keresztül, azonban a tágabb értelemben megfogalmazott kutatási kérdésemre szélesebb körű vizsgálatokat érdemes folytatni. Egyrészt a vizsgálati dataset-ek mintaelemszámának növelése jelentős fejlesztési pont, akár több vállalat, akár több periódus bevonásával. Másrészt, megfontolandónak tartom a hasonló funkciókat betöltő pályázatok csoportosítását és ezek összevont vizsgálatát a jövőben.