Az irodai munkavégzés és a távmunka arányának alakulása a COVID-19 árnyékában

Absztrakt (kivonat)

Szakdolgozatomban azt vizsgáltam, hogy mennyire voltak felkészülve a magyar kis-, és középvállalkozások a távmunka bevezetésére a COVID-19 vírus megjelenése előtt. Ehhez kapcsolódóan saját empirikus kutatásomban arra is kerestem a választ, hogy hogyan ítélik meg az otthoni munkavégzést a KKV-knál dolgozó beosztottak és a vezetők. Kíváncsi voltam, hogy a távmunkára a vírustól függetlenül a beosztottak részéről van-e igény, a vezetők felől pedig hajlandóság az otthoni munkavégzés fenntartására. A válaszadók tapasztalatai alapján tehát a home office és az irodai munkavégzés arányának jövőre vonatkozó lehetséges kimenetelét is elemeztem. Emberi erőforrások szakos hallgatóként közel áll hozzám ez a téma, hiszen a korábban atipikus munkavégzési formaként ismert távmunka hirtelen elterjedése számos kihívás elé állította a HR szakmát. A KKV szektorra azért esett a választásom, mert úgy vélem, hogy ezen vállalatoknak nagyobb nehézséget okozott a távmunkára való átállás, mint a nagyvállalatoknak. Ezt a hazai kis-, és középvállalatokra jellemző alacsony szintű szervezeti innovációra vezetem vissza. Szakirodalmi forrásokkal alátámasztva, az elméleti áttekintésben bemutattam a KKV-k COVID-19 vírus megjelenése előtti innovációs fejletlenségét, ezáltal pedig a digitális transzformációra való felkészületlenségüket. Az alacsony szervezeti innovációs tevékenységből tovább vezetve, másodlagos kutatási forrásokkal alátámasztottam, hogy az otthoni munkavégzési forma ebben a szektorban a vírus előtti időszakban szinte alig volt alkalmazva. Elméleti ismertetőmet követően saját kutatást készítettem, melynek célja az elmélet megerősítése vagy megcáfolása mellett a home office megítélésének vizsgálata és a lehetséges jövőbeli kimenetelek feltárása volt. Ennek érdekében vegyes módszertanú kutatást készítettem. A home office-ról alkotott általános megítélés, és a jövőbeli kimenetek feltárásához nagy mennyiségű adatra volt szükségem, ennek érdekében kvantitatív kutatásmódszertant alkalmaztam. A kutatásom ezen része egy kérdőívből állt, amelyben külön kérdésekre gyűjtöttem válaszokat a vezetőktől, illetve a beosztottaktól. A kérdőívemet online platformokon osztottam meg, miután bemutattam, hogy a célcsoportom elérhető ezeken a felületeken. A beérkezett válaszokat Excel-ben elemeztem, az elemzésem során pedig az alábbi 3 hipotézist vizsgáltam: H1: A vezetők home office-hoz való hozzáállása és az általuk képviselt vállalatok mérete (mikro- , kis- vagy középvállalkozás) között kapcsolat van. H2: A beosztottak életkora, illetve az otthoni és irodai munkavégzés preferenciáik között kapcsolat áll fenn. H3: A válaszadók igényei alapján a home office egyre elterjedtebbé válhat a jövőben a KKV szektorban A vizsgálat eredménye szerint a H1-et, illetve H2-t elutasítottam, a H3-at pedig elfogadtam. A hipotézisek vizsgálata mellett a kérdőívre kapott válaszok megerősítették az elméletben leírtakat is, mely szerint a válaszadók többsége számára újdonság volt a 2020. tavaszán bevezetett home office. Éppen a téma újszerűsége miatt tartottam fontosnak a vegyes módszertanú kutatást, mivel az aktualitásra való tekintettel sem a vezető-, sem pedig a beosztott válaszadók nem rendelkeznek információval arról, hogy hogyan vélekedik a munkaerőpiac a home office-ról. Ugyan teljes informáltság a jövőben sem lehetséges, a trendek idővel mégis jobban láthatóak lesznek azzal kapcsolatban, hogy a vírus lecsengését követően milyen mértékben marad meg a home office lehetősége a KKV szektorban. A trendek ismeretét egy beosztotti és egy vezető mélyinterjú keretein belül modelleztem. Mind a beosztott, mind pedig a vezetői interjúalanyom megosztotta tapasztalatait a home office-ról, majd megismerve a kérdőíves kutatásom eredményeit lehetőségük volt reflektálni a korábban alkotott véleményükre. Ezen interjúk rámutattak arra, hogy a home office jövőbeli alakulása nagyban függ attól is, hogy kik lesznek azok, akik kitartanak a véleményük mellett, mely szerint támogatják vagy elvetik a home office lehetőségét, illetve kik lesznek azok, akik félve a bizonytalanságtól igazodnak a mások által diktált trendekhez. Erre értelemszerűen az általam elvégzett kutatás nem ad választ. Ahogy szakdolgozatomban is tettem, itt is fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy a kutatásom nem reprezentatív, így csupán a kérdőíves mintámra, illetve interjúalanyaimra vonatkozóan tudok belőle következtetéseket levonni. A sokaság egészére vonatkozóan kutatásom alapján semmilyen következtetés nem mondható ki.