A 2-es szintű BIM alkalmazásának lehetőségei kivitelezési projekteken: 4D és 5D modellek alkalmazása idő és költségmegtakarítás céljából

Absztrakt (kivonat)

Napjaink komplex ipari beruházásai komoly tervezési és projektvezetési készségeket kíván meg. A tervezés során egyre összetettebb feladatoknak kell megfelelni, figyelembe véve az épület gazdaságos üzemeltetését is. A kivitelezés projektvezetőinek meg kell küzdeniük a szoros határidővel, költségekkel és minőségbéli követelményeknek. Napjainkban a kivitelezési projektek alacsony digitális támogatottság mellett valósulnak meg. A tervezés és projektvezetés minőségi elvárásainak megfelelését segítheti elő a kivitelezési projekteken a szakdolgozatom témájává választott BIM modellek alkalmazhatóságának vizsgálata. A BIM nem más, mint Building Information Modell, ami a hagyományos CAD alapú helyett egy komplex 3D-t tervezési platform és információs adatbázis ötvözeteként lehet elképzelni. A modelleken belül a tervek a valóságnak megfelelő elemekből épülnek fel, hozzájuk pedig rengetek információ rendelhető, kidolgozottságtól függően. A kidolgozottságra a LOD, Level of Development részletezettségi mutatót használjuk. Az elemekhez kapcsolt információk „típusa” alapján különböző dimenziókat különböztetünk meg. A dolgozatban ezek közül, a kettes fejlesztésig szinten belül a negyedik és ötödik dimenzióval foglalkozom részletesebben. Ezen túlmenő létezik még a 6D, amely az épület energetikai jellemzőit tartalmazza, illetve a 7D, amely a karbantartási és üzemeltetési munkákkal kapcsolatban tartalmaz hasznos információkat. A 4D dimenzió az időtervezés eszköze. Segítségével megalkothatjuk a projekt animált ütemtervét. Ezt úgy lehet – mivel a tényleges munkafolyamat is hasonló lehet -, mintha egy Gantt-diagramban készített ütemterv minden elemi folyamatához hozzárendelnénk a tényleges munkafolyamat eredményeképpen létrejövő objektumot. Ily módon lehetőségünk nyílik szimulálni a valós kivitelezés folyamatát. A szakdolgozat során ismertetésre került ezen szimuláció egy egyszerűsített változata egy valós, magyarországi energiaépület megvalósításáról szóló projekt segítségével. Ennek eredményeképpen bemutatásra kerültek a 4D-s modell alkalmazásának előnyei, a kivitelezés egyes fázisaiban konkrét, saját tapasztalatból vett példákkal is szemléltetve, pénzügyileg is számszerűen bemutatva azokat. A 4D-s modellben alkotott kivitelezési ütemtervre a szimuláció szót használtam, ami nem véletlen. A dolgozat kitér a 4D-s helyszíni, munkaterület és felvonulási terület idő alapú tervezésére is. Ezen, jelenleg elhanyagolt terület több kiaknázható potenciált is magában rejt, melyek közül azonban az egyik, ha nem a legfontosabb: az élet és vagyonbiztonság, a biztonságos munkavégzés megteremtésének lehetőségének, annak tervezhetőségének magasabb szintre emelése. A másik eszköz, az ötödik dimenzió, a költségtervezés eszköze. Hasonlóan a 4D-hez, itt is – akár - az egyes elemekhez, vagy az egyes tevékenységekhez rendelhetünk költségeket. Mindezen eszköz a tervezők számára is rendelkezésükre áll különböző módokon, már a basic design – alap tervek – fázisában is. Ugyanezen eszköz a tender fázist követően a kivitelezésen történő elszámolások folyamatát is nagymértékben elősegítheti. Az egyes – árbázisú – elszámolási módoknál más-más módon járhat előnyökkel az 5D-s modell alkalmazása, melyeket bemutatok a szakdolgozat során. Természetesen a BIM modell alkalmazásának vannak korlátait, illetve hátrányai is: ezek a szoftverek fejlettségében, átjárhatóságban, a BIM modellek elterjedésében, illetve a tervezési tevékénységek – ideértve az időterv és költségterv készítését – többlet idő és költségráfordításában keresendők. Mindezen hátrányok ismeretében is azonban a BIM modellek jelentik véleményem szerint a jövőt, a fejlődési lehetőséget mind a tervezők, mind a kivitelezők, fővállalkozók és ezáltal a beruházók és üzemeltetők számára is.