Az első- és második-generációs németországi török bevándorlók női tagjainak munkaerőpiaci integrációja

Absztrakt (kivonat)

Az utóbbi évek közel-keleti konfliktusa nyomán többszázezer menekült érkezett a térségből Európába, akiknek az egyik elsődleges célpontjuk Németország, ahol historikusan egyébként is kiemelkedően nagy létszámban telepedtek le bevándorlók. Elsősorban a vendégmunkás-betelepítések eredménye, hogy mára több mint másfél milliós török kisebbség él az országban, akiknek az integrációja – főleg a nőké – nem sikerült maradéktalanul. Éppen ezért dolgozatomban az integráció egy szűk, de kulcsfontosságú aspektusára koncentrálva a németországi első- és második-generációs török bevándorlók női tagjainak munkaerőpiaci integrációját szeretném vizsgálni, különös tekintettel a munkaerőpiacon való részvételi arányukra, az aktív populáció foglalkoztatási rátájára és a nemek közti bérkülönbségekre. Reményeim szerint a törökök helyzetének elemzésével tágabban véve az újonnan érkező menekültek munkaerőpiaci integrációja során várható nehézségekre nézve is lehet majd következtetéseket levonni. Dolgozatomban azt a hipotézist vizsgálom, miszerint a németországi török bevándorlók női tagjainak munkaerőpiaci sajátosságai, ide értve az aktív populáció arányát, és az aktív populáció munkatalálási esélyeit, kulturális okokra visszavezethetően jelentősen eltérnek a német lakosokétól. A német trendek felé való elmozdulás időigényes feladat, ami leginkább a második-generációs törököknél valósul meg, és a hozott értékek háttérbe szorulásával jár együtt. Az elméleti háttérrel foglalkozó részben bemutatom, hogyan hathat ki az adott népcsoport kultúrája a nők munkaerőpiaci integrációjának szintjére, milyen más tényezők befolyásolhatják még azt, és mindez hogyan valósul meg. A témában végzett korábbi kutatások áttekintése után, saját elemzésem során a munkaerőpiaci sajátosságok elemzéséhez leíró statisztikát használok, majd súlyozott logisztikus modell illesztésével vizsgálom, hogyan hat a nem, a török származás és a képzettség a munkanélküliség és a munkaerőpiacon való részvétel alakulására, végül pedig röviden kitérek a nemek közti bérkülönbségre is.