Internet of Things megoldások mint folyamatkatalizátorok

Szellő, Gábor Péter (2017) Internet of Things megoldások mint folyamatkatalizátorok. MA/MSc szakdolgozat, BCE Gazdálkodástudományi Kar, Vezetés és Kontroll Tanszék.

[img]
Előnézet
PDF - Requires a PDF viewer such as GSview, Xpdf or Adobe Acrobat Reader
1MB

Absztrakt (kivonat)

Szakdolgozatomban arra kerestem a választ, hogy az Internet of Things megoldások milyen mértékben képesek befolyásolni a szervezetek belső hatékonyságát a folyamatok katalizálása által, továbbá milyen összefüggések azonosíthatók az Internet of Things megoldások és a folyamatmenedzsment kontextusában. Ennek érdekében dolgozatom elején bemutattam az üzleti folyamatok és a folyamatmenedzsment kapcsolatát, majd a folyamatoptimalizálás és az üzleti folyamatok újraszervezésének eltéréseit vizsgáltam. Ezek után az információtechnológia folyamatkatalizátor képességeit értelmeztem, majd a komplex tevékenységláncok automatizálásának eszköztárát, a workflow rendszerek sajátosságait részleteztem. A szakirodalmi feldolgozás következő részében az Internet of Things megoldásokat, mint az innováció egy speciális bomlasztó megjelenési formájaként definiáltam, mely képes radikálisan új, a korábbi trendeket, üzleti modelleket, piacokat átformáló erővel szignifikáns mértékben pozitív gazdasági hatást generálni. Ennek keretében kitértem Kevin Ashton Internet of Things víziójának tárgyalására, illetve áttekintettem a koncepció terjedésének dinamikáját a Gartner hiperciklusgörbe segítségével. Ezt követően az eltérő fogalmi értelmezések áttekintése után definiáltam az Internet of Things megoldásokat, majd röviden kitértem az Internet of Things megoldások hálózattopológiai sajátosságaira. A továbbiakban a Machine-to-Machine illetve az Internet of Everything koncepciók eltéréseit azonosítottam az Internet of Things összefügésében. A dolgozatomat ezután olyan releváns iparági vertikumok áttekintésével folytattam melyek meghatározó alkalmazási területei az Internet of Things megoldásoknak. Többek között bemutattam az ipar 4.0 perspektíváján keresztül az IoT alkalmazási lehetőségeit, és megállapítottam, hogy a modern IoT ugrásszerűen képesek megnövelni a hatékonyságot. Végül összekapcsoltam a folyamatmenedzsment és az Internet of Things megközelítéseket. Ennek során értelmeztem a két koncepciót az Információs Érték Hurok és további elméleteken keresztül, integrálásuk lehetőségeit a figyelem fókuszába helyezve. Szakdolgozatom ezt követő részében az interjúk során levont következtetéseimet összegeztem az Internet of Things hazai lehetőségeit körüljárva, mely során megértettem, hogy léteznek olyan hazai szektorok, melyek nemzetközi viszonylatban is értékelhetők, ilyen lehet az agrárium, ahol jelenleg mindössze 2-3 év lemaradás tapasztalható a nemzetközi szereplőkhöz képest. Ezek után megalkottam saját vizsgálati modellemet, melynek egyik dimenzióját az Internet of Things megoldások környezetérzékenysége a másikat az érintett folyamat komplexitásának mértéke képezi. A két dimenzió alacsony illetve magas értékek mentén négy folyamat-megoldás kategóriát jelöl ki. A modell továbbá képes kezelni a lehetséges elmozdulási irányokat a folyamatfejlesztési metodológiák – folyamatoptimalizálás vagy üzleti folyamatok újraszervezésének – alkalmazásával. A modell segítségével a primer kutatás eredményeinek fényében a modellhez jól illeszkedő agráriparági példákon keresztül tártam fel a folyamatkatalizátor hatás különböző eseteit; szekunder források feldolgozásával. Az elemzett piaci szereplők között megtalálhatók voltak hazai illetve nemzetközi borászattal és állattenyésztéssel foglalkozó vállalkozások. A feltáró kutatások eredményeként megállapíthatom, hogy kimutatható a magas folyamatkatalizátor hatás azoknál a szervezeteknél ahol a vizsgált folyamat-megoldás kombinációk megfelelő egymáshoz viszonyított arányban szerepelnek, ilyen lehet egy alacsony környezetérzékenységű Internet of Things megoldás és egy hasonlóan alacsony komplexitású folyamat kombinációja, illetve ezek fordított, magas-magas kombinációja. Ellenkező esetben szuboptimális működést tapasztalhatunk, ezáltal alacsony folyamatkatalizátor hatást mérhetünk. Végezetül a kitekintés során megfogalmaztam azokat a lehetséges irányokat melyek a modellt és az elemzést a későbbiekben fejlesztenék és segítségével alaposabb vizsgálatokat lehetne eszközölni a folyamatkatalizátor hatás további, mélyebb feltárására.

Tétel típus:MA/MSc szakdolgozat
Témakör:Innováció, tudásgazdaság
Vállalati vezetés és politika
Vállalati szervezet
Azonosító kód:9285
Képzés/szak:Vezetés és szervezés szak
Elhelyezés dátuma:04 Máj 2017 08:50
Utolsó változtatás:04 Máj 2017 08:50

Csak a repozitórium munkatársainak: tétel módosító lap