A projektvezetési professzionalizálódás hatása a vállalati szervezeti struktúrára : A Richter Gedeon Nyrt. példáján keresztül

Absztrakt (kivonat)

„A projektmenedzsment az erőforrások szervezésével és azok irányításával foglalkozó szakterület, melynek célja, hogy az erőforrások által végzett munka eredményeként egy adott idő- és költségkereten belül sikeresen teljesüljenek a projekt céljai. A projekt időszaki vállalkozás, melynek célja, hogy egyedi terméket vagy szolgáltatást hozzon létre.„ – olvasható a Wikipédián a projektmenedzsment definíciója. A piacot átható dinamikusan változó környezet, az informatika roham léptékű fejlődése, napjaink ipari forradalma, minden iparági szektort a gyorsaság és hatékonyság irányába terel. A projektmenedzsment pedig az elmúlt 100 év tapasztalatai alapján megfelelő eszköztárat biztosít a gyakorlati szakemberek számára, hogy a kívánt hatékonyságot az egyre növekvő komplexitás mellett is elérjék. Közben a projektmenedzsment szakterületi fejlődése sem áll meg, újabb és újabb trendek, módszerek látnak napvilágot, mint a napjainkban gyakran emlegetett „agilis transzformáció” vagy „agilis módszertanok”. „Szervezet lehet egy gyár vagy egy kórház, az élet szinte minden területéről tudunk egy példát hozni. A legegyszerűbben talán úgy fogalmazhatunk, hogy a szervezet emberek és eszközök rendszere.” - olvasható Klein Sándor Vezetés- és Szervezetpszichológia című könyvében. (Klein, 2007, 370.o.) A struktúra a szervezet különböző funkcióinak, tevékenységeinek kapcsolati rendszere. Leginkább az állatok csontvázához hasonlítható: azt az alapvető vázat alkotja, amelyhez a különböző részek vagy egységek illeszkednek, kapcsolódnak és amelyen belül működnek. Szakdolgozatomban a projektmenedzsment szervezeti felkészültségét és a szervezeti struktúra változásának összefüggését vizsgálom egy nagyvállalat, a Richter Gedeon Nyrt. példáján. A kutatási munka előkészítéseként szakdolgozatom áttekinti a fontosabb ide vonatkozó szakirodalmakat, mely a Kontingenciaelmélet alapösszefüggéseinek bemutatásával indul, a szervezeti struktúra jellemzéséhez ismertetésre kerülnek a struktúrát leíró dimenziók, a szakirodalmi áttekintés harmadik fejezetben ismertetésre kerül néhány a projektvezetéshez kapcsolható alapfogalom. A szakirodalmi áttekintés záró fejezetében a két választott változó közötti összefüggés irodalmi alapozottságát szeretném megteremteni. Az előbbiek alapján a kutatási kérdést globálisan a teljes cég projektmenedzsment felkészültségére és szervezeti struktúra változására terjesztettem ki, ezért négy különböző szakterületet képviselő felsővezetővel beszélgettem mélyinterjú keretében. A kutatási kérdés pedig a következő: hogyan hat a projektmenedzsment felkészültségi szintjének változása a Richter Gedeon Nyrt. szervezeti struktúrájának átalakulására? Megfogalmazható, hogy a vállalat alaptevékenységét és támogató tevékenységeit tekintve az elmúlt 30 év alatt folyamatosan a funkciók közötti együttműködést, keresztfunkcionális koordinációt, többvonalas, mátrix szervezeti működést erősíti. A fejlesztési területen alkalmazott két szintű projekt szervezeti felépítés – core- és subteam szintek meghonosítása a decentralizált döntéshozási mechanizmusokat erősítik. A projektekben meghozható operatív döntések eltoldónak a core teamek felé, míg a stratégiai döntéshozás felsővezetői döntéshozó fórumok keretében zajlik. Az operatív és stratégiai szint közötti átjárást a projektmenedzserek biztosítják. A projektek kivitelezésére a vállalat projekt irodák formájában adja meg a felhatalmazást. A projektmenedzserek felelősségi, beszámolási, informálási és tanácsadási hatáskörének tisztázása fontos jövőbe mutató feladat, melynek segítségével a projekt koordinációs szint és a projekt érintettek hatásköre is kristályosodhat. A K+F és a támogató területeken is elinduló automatizálás a technokratikus koordinációs eszközök átalakulásához vezet, átalakulnak a munkafolyamatok, ügyrendek és a tervezési módszerek is megváltoznak. Azonban különbséget kell tennünk az alaptevékenység és támogató terület projektmenedzsment folyamata között. Általánosan megfogalmazható a projektmenedzsment képességek trend szerű eltolódása az üzleti, projektmenedzsment és humán kompetenciák irányába, a technikai képességek csökkenése mellett. A fejlesztési terület fogalmazta meg a technikai tudás megtartásának kiemelt fontosságát, viszont elképzelhetőnek látszik a technikai kompetenciák projekt vezetői eltolódása a projekt csapatok szakmai kompetenciájának erősítése és a szakma képviseletének megerősítése mellett. Az interjúk alapján megfogalmazható, hogy a vállalat projektmenedzsment felkészültsége a Pannypacker modell alapján a második szintre tehető: ”Struktúrált folyamat és standard”. Azonban egyértelműen vállalati szinten elindult a folyamatok automatizálása, IT rendszerek meghonosítása a projektvezetés területén, mely a projektmenedzsment professzionalizálódás irányába mutat és felveti a kérdéseket, melyek a ”Szervezeti szintű standard” fázisba történő előre lépéshez szükségesek.