A multinacionális vállalatok hatása a munkavállalók hivatástudatára: Lehetséges-e a hivatás megélése a nemzetközi nagyvállalatoknál?

Herczeg, Lívia (2020) A multinacionális vállalatok hatása a munkavállalók hivatástudatára: Lehetséges-e a hivatás megélése a nemzetközi nagyvállalatoknál? BA/BSc thesis, BCE Gazdálkodástudományi Kar, Szervezeti Magatartás Tanszék. Szabadon elérhető változat: http://publikaciok.lib.uni-corvinus.hu/publikus/szd/Herczeg_Livia.pdf

[img]
Preview
PDF - Requires a PDF viewer such as GSview, Xpdf or Adobe Acrobat Reader
1MB

Free and unrestricted access: http://publikaciok.lib.uni-corvinus.hu/publikus/szd/Herczeg_Livia.pdf

Abstract

Szakdolgozatom témaválasztásának középpontjában személyes érintettségem állt, ami megkönnyítette a munkát, hiszen így nagyobb átéléssel, lelkesedéssel tudtam foglalkozni vele. De egyben meg is nehezítette az írást, mert némely esetekben nehéz volt elvonatkoztatni a saját nézőpontomtól. Fontosnak tartom, hogy a munkával töltött időt pozitívan élje meg az egyén, mivel nagy hányadát teszi ki életünknek ez a tevékenység, és sok káros következménye is lehet ellenkező esetben. Szintén nagy számot mutat a multinacionális vállalatoknál dolgozók száma, pontos adatokat tekintve: Európában minden 4. ember dolgozik ilyen vállalatnál (Navaretty-Venables, 2004), Magyarországot vizsgálva pedig az itt doglozók egyötödét foglalkoztatják nemzetközi vállalatok 2008-as adatok szerint (Poór et al.,2012). Szakdolgozatomban ezt a két jelenséget kapcsoltam össze: a hivatás megélését a multinacionális vállalatokon belül. Ha a saját tapasztalataimra alapoznék, akkor negatív korrelációt tudnék felvázolni. De barátok és ismerősök körében is gyakran találkozom hasonló véleménnyel. Így merült fel bennem a kérdés, és a kíváncsiság, hogy szélesebb körben megvizsgáljam a jelenséget. Meg tudja-e élni hivatását egy nemzetközi vállalatnál foglalkoztatott munkavállalló? Illetve milyen akadályozó tényezői lehetnek ezeknek a szervezeteknek a hivatás megélésével kapcsolatosan? Vagy a gátló faktor inkább magában a személyben rejlik? Ezen fő kérdések köré igyekeztem csoportosítani az interjúk során elhangzottakat is. Kutatásom tehát félstrukturált interjúk keretei között zajlott, négyszemközt, tíz Magyarországon működő multinacionális vállalatnál dolgozó személlyel. A megkérdezettek kiválasztásánál a diverzifikációt szerettem volna elérni , amit sikerült is megvalósítani. Ez azt jelenti, hogy korosztályban, nemben, beosztásban, és munkakörben is különböző típusú egyéneket kerestem. Véleményem szerint így lehet teljesebb képet kapni a témával kapcsolatban, ezért választottam ezt a módszert. Az alapfeltevésem az volt, hogy az ilyen szervezeteknél dolgozó munkavállalók kevésbé, vagy egyáltalán nem élik meg hivatásukat foglalkozásuk során, vagyis állásukra vagy munkaként vagy karrierként tekintenek.Bár vizsgálatom nem volt átfogó, és a tíz ember nem tud reprezentálni egy akkora tömeget, mint a multinacionális vállalatok munkavállalói, de a megkérdezettek körében alapfeltevésem igaznak bizonyult. A vizsgált személyek közül nyolcan nem hivatásukban dolgoznak, és csak ketten élik meg hivatásként jelenlegi munkájukat. A tanulmány szintén megerősíti a multinacionális cégek egyik legnagyobb előnyének vélt magas fizetést, a válaszadók fele dolgozik a fizetés miatt a jelenlegi munkahelyén. A személyes gátló tényezők vizsgálata közben kiderült, hogy jellemzően az anyagi biztonság elvesztéséből fakadó félelem érzete okozza a hivatás megélésének hiányát, ami összekapcsolható az előző megállapítással is. Vagyis az nemzetközi nagyvállalatoknál magasabb keresetre tesznek szert a munkavállalók, és erről nem szeretnének lemondani, még ha ez a hivatásuk megvalósulását is okozhatná. Az akadályozó tényezők a szervezet részéről már nem mutatnak ilyen letisztultságot, vagyis nincs egy átfogó jellemző a multinacionális cégek világában, ami többeknél megjelent volna, mint hátráltató faktor. Így a következőekben felsorolt jellemzőkből kaphatunk egy összefoglaló képet, amik miatt az egyén nem tudja megélni hviatását: emberközpontúság hiánya, nem megfelelő vezetők kiválasztása, túlhajszoltság, monotonitás, túlzott szabályozottságból következő kreativitás hiánya. Ha ezeket a tulajdonságokat szeretnénk összegezni, megállapíthatjuk, hogy a cég nyereségességét állítják középpontba a vállalatok, nem pedig az ember személyiségét, így eredményezve a fenti ismérveket. Továbbá a komplex látáshoz hozzá tartozik a számos előny, amit nyújtani tudnak a multinacionális cégek. Ide tartozik a már korábban említett magas fizetés, ami biztosítja az anyagi biztonságot. De ide sorolhatjuk a csapatmunkát, ami sokak számára fontos, és itt meg is tud valósulni a sok kollégával való együttműködés. További pozitívum a karrier út megvalósítása, a magasabb pozícióba jutás, amire itt nagyobb lehetőség nyílik és sikerélményt is biztosít az egyénnek. A hivatás és a multinacionális cégek kapcsolata tehát nem egyszerű, és igen árnyalt. Bár sokszor találkozhatunk a meg nem élt hivatásokkal, de a számos előnyével mégis pótolni tudja ezt a hiányt.

Item Type:BA/BSc thesis
Subjects:Business organisation
Human resource management
Labour economics
ID Code:13629
Specialisation:Emberi erőforrások
Deposited On:09 Mar 2021 08:43
Last Modified:09 Mar 2021 08:43

Repository Staff Only: item control page