Agilis szoftverfejlesztés a gyakorlatban A Scrum és LeSS keretrendszerek vizsgálata a Lensa Programming Kft. példáján keresztül

Absztrakt (kivonat)

Szakdolgozatomban a Lensa Programming Kft. agilis szoftverfejlesztési módszerének vizsgálatáról szól. Egyrészt azt vizsgálom, hogy a szervezet fejlesztése hogyan viszonyul a Scrum keretrendszerhez, másrészt, pedig, hogy a vizsgált vállalat fejlesztése hogyan viszonyul a LeSS keretrendszerhez. A szagdolgozat eredményeit a vállalatnál is lehet hasznosítani a további fejlődés érdekében. A vizsgálat során a szakirodalmat hasonlítottam össze a vállalat által a termékfejlesztéshez gyakorlatban alkalmazott keretrendszerrel, amelyhez további információ forrás volt az általam készített szakértői interjú szervezet termékért felelős vezetőjével (Chief Product Officer) és saját tapasztalataim termék tulajdonosként. A vizsgált vállalat az agilis fejlesztési modellek közül a Scrum és LeSS keretrendszereken alapuló sprint központú megoldást alkalmaz a gyakorlatban. A vizsgált keretrendszerek megértéséhez fontos fogalmak és modellek tisztázásával kezdtem a szakirodalmat. A dolgozat elején a vállalat tevekénységéhez kapcsolódó szoftverfejlesztés kihívásait ismertettem. A szoftver életciklus modellek közül a tradicionális kategóriába tartozó vízesés modellt és annak hiányosságait mutattam be, aminek hatására alakultak ki az agilis szoftverfejlesztési modellek. A szakirodalomban ezt követően az agilis szoftverfejlesztés alapértékeit és elveit, valamint a vizsgált vállalat gyakorlatban alkalmazott fejlesztési folyamatához is kapcsolódó Lean, Kanban és Scrum agilis módszereket, illetve keretrendszert ismertettem. A skálázott agilis módszerek közül ismertettem Large Scale Scrum keretrendszert, amelyre a szervezet is támaszkodik a gyakorlatban. A következő fejezetben bemutattam az iparági sajátosságokat, vizsgált vállalatot. Ismertettem a Lensánál használt a fejlesztési folyamatnak struktúrát adó keretrendszert, a gyakorlatban alkalmazott szerepköröket, eseményeket, használt munkaanyagokat és magát a termékfejlesztési folyamatot, valamint az agilis gyakorlatot támogató eszközöket. Az értékelés fejezetben a szakdolgozat vizsgálatának eredményeit értékelem, vagyis azt, hogy a Lensa fejlesztése, hogyan viszonyul a Scrum és LeSS keretrendszerekhez és teszek erre vonatkozóan észrevételeket és javaslatokat. Az értékelés során megállapításaim közül összesen három olyan felvetésem volt, amelyekre javaslatokat is tettem. Az első javaslatom a Scrum keretrendszer pontosabb adaptálására vonatkozott, amely szerint scrum keretrendszer alapján a gyakorlatban is a fejlesztőcsapatnak kellene elvállalnia a sprintben megvalósítani kívánt elemeket, elkerülve ezáltal a sikertelen sprinteket, ami, a fejlesztőcsapat későbbi motiváltságára, ezáltal teljesítményére is hatással van. A második javaslatom a LeSS keretrendszer struktúrájának betartására vonatkozott, amely egy termék szintű sprint bevezetése és a termékinkrementum sprint végi kibocsátása. Ezáltal átláthatóbb és nyomon követhetőbb lenne a szoftverkibocsátások és a termékben történő változások. További hozadéka lenne a termék szintű sprint visszatekintés, amely során a csapatok közötti konkrét rendszerszintű problémák feltárása történne meg, valamint ezekre megoldási tervezetek is készülnének. A harmadik javaslatom a Lensa a gyakorlatban használt nem hagyományos üzleti igények kezelésére alkalmazott módszerre vonatkozott, amely szerint az ilyen üzleti igények fejlesztésére egy kanban módszer alapján dolgozó állandó csapat kialakítása lenne célszerű.