A fogyatékkal élők foglalkoztatását elősegítő és akadályozó tényezők a magyar munkaerő piacon

Absztrakt (kivonat)

Dolgozatomban a fogyatékkal élő és megváltozott munkaképességű munkavállalók magyar munkaerőpiaci helyzetével foglalkoztam. Arra voltam kíváncsi, hogy milyen szempontok, tényezők hatnak a fogyatékkal élők foglalkoztatására. Célom volt, hogy képet kapjak a HR szakember viszonyulásáról a fogyatékkal élőkhöz, illetve arról, hogy melyek a fő motivációk és a legerősebb gátló tényezők az ő foglalkoztatásukkal kapcsolatban. Dolgozatom elején igyekszem minél teljesebb képet adni a fogyatékkal élők munkaerőpiaci helyzetéről. A dolgozatot fogalmi tisztázással kezdem, majd bemutatom a szabályozás, és a vállalati kultúra szerepét, illetve kitérek a jelenlegi foglalkoztatás mértékére, nehézségeire. Nagy szerepet kap a szakdolgozatomban a fogyatékkal élőkkel kapcsolatos attitűdök és sztereotípiák bemutatása, mert azt feltételezem, hogy ezek különösen nagy hatással vannak a foglalkoztatásukra. Az elméleti bevezetőben külön kitérek az ezzel kapcsolatos eddigi kutatási eredményekre. Bemutatom az attitűdök, sztereotípiák, előítéletek fogalmát, illetve kitérek a fogyatékosokkal kapcsolatos előítéletekre és ezeknek a gyökereire, mértékére. A kutatás során kvanitatív (kérdőíves) és kvalitatív (mélyinterjús) módszertant is használtam. A kérdőíveket ugyanabban a szervezetben dolgozó HR és nem HR területen tevékenykedő munkavállalók töltötték ki. Ez lehetővé tette az ő viszonyulásuk és véleményük összehasonlítását. A kérdőívben kapott eredményeket a mélyinterjúkkal egészítettem ki. Olyan szakemberekkel készítettem interjút, akik HR területen, vagy kifejezetten a fogyatékkal élők integrálásával foglalkoznak vállalati vagy tanácsadói oldalon. Hipotéziseimben az felételeztem, hogy különbség lesz a HR és nem HR területen dolgozók között a fogyatékkal élőkhöz való viszonyulásban. Azt, hogy a közös munkatapasztalat pozitívabb viszonyulást eredményez, illetve, hogy a szervezeti kultúrának fontos szerepe van a fogyatékkal élők foglalkoztatásában. A motiváló tényezők közül úgy gondoltam, hogy kiemelten fontos szerepe van a kiadások csökkentésének, míg az akadálymentes környezet kialakítása gátló tényezőként hat. Feltételeztem, hogy a vizsgálatba bevont vállalatok többségénél nincsenek kifejezetten a fogyatékkal élők integrációját elősegítő speciális programok. A vizsgálat során nem találtam különbséget a HR és nem HR területen dolgozók között. Nem sikerült statisztikailag bizonyítanom, hogy a közös munkavégzés pozitívabb viszonyulást eredményez. Igazolódott viszont az a hipotézisem, hogy a szervezeti kultúrának kiemelten fontos szerepe van a fogyatékkal élők foglalkoztatásában. Sőt, ezen belül a vezetők szerepe különösen fontos. Az akadálymentes környezet valóban a legtöbbször említett gátló tényező volt a megkérdezettek körében. A motiváló tényezők esetében az adóterhek mellett a diverzitás növelése is nagyon fontos tényezőnek bizonyult, amely újra felhívja a figyelmet a szervezeti kultúra szerepére. Végül igazolódott a hipotézisem, mely szerint a legtöbb szervezetnél nincsenek speciális programok a fogyatékkal élők integrálásra. Dolgozatom végén a következtetéseket vonok le a fogyatékkal élők foglalkoztatásával kapcsolatban. Megfogalmazom, hogy dolgozatom eredményei alapján melyek azok a legfontosabb tényezők, amelyek szerepet kapnak a foglalkoztatásukban, illetve javaslatokat fogalmazok meg annak kapcsán, hogy mely kritikus tényezőknek érdemes különös figyelmet szentelni egy integrációs folyamat során Remélem, hogy dolgozatommal hozzá tudtam járulni ahhoz, hogy több figyelmet kapjon a fogyatékkal élők integrációja a magyar munkaerőpiacon is. Hiszen ez a társadalmi és gazdasági hasznossága mellett a növekvő munkaerőhiányra is választ adhatna, illetve pozitívan hathat egy vállalatról kialakult képre, hozzájárulhat egy pozitív, megbízható munkaadói kép kialakításához.