Oktatás, bevándorlás és integráció Ausztriában : A bevándorló gyerekek integrációjának hatékonysága a PIRLS-vizsgálatok tükrében

Absztrakt (kivonat)

Diplomamunkámban a XX. század második felének nyugat-európai migrációs folyamatait, az azokra adott szakpolitikai válaszokat, ezen belül az oktatáspolitika integrációban betöltött szerepét mutatom be Ausztria példáján keresztül. Leírom, hogy miképp változott a vándorlás jelenségének megítélése, hogyan jelent meg az integrációs stratégia iránti igény – mint társadalmi feladat – valamint, hogy milyen kihívások elé állítja a bevándorlás Ausztriát, ahol a viszonylag heterogén társadalomszerkezet többszáz éves múltra tekint vissza. Munkám során megvizsgálom az osztrák oktatási rendszer sajátosságait, különösen koncentrálva a bevándorlók integrációja érdekében életre hívott megoldások működésére és hatékonyságára. Szakdolgozatom célja annak bemutatása, hogy a migrációs folyamatok következtében megváltozó társadalomszerkezet mellett egy új jelenség – a német nyelv ismeretének hiánya – az, ami miatt egyre nagyobb felelősség hárul az osztrák oktatási rendszer alsóbb szintjeire a társadalmi egyenlőtlenségek mérséklése érdekében. Munkám során azt a fő hipotézist vizsgálom, hogy a tanulók iskolai teljesítménye az oktatási rendszer alsóbb szintjén önmagában véve a migrációs háttérváltozóval is összefüggést mutat. Ezt a kutatási kérdést az osztrák integrációs politikai retorikában megjelenő magyarázat ihlette, miszerint a migrációs háttér eleve együtt jár egyéb szociális, gazdasági valamint kulturális hátrányokkal, és ezért az integrációs politika sikertelenségének oka inkább szocioökonómiai háttérváltozókkal magyarázható, mintsem a migrációs hatással. A dolgozat módszertani része azt tárja fel, hogy milyen teljesítménybeli különbség figyelhető meg a tanulók között már az osztrák oktatási rendszer alsó szintjén is attól függően, hogy milyen a gyerekek iskolába lépési nyelve. Továbbá vizsgálom, hogy milyen tényezők befolyásolják a másodgenerációs bevándorló gyerekek alsó tagozatos iskolai teljesítményét, valamint arra a kérdésre keresem a választ, hogy mérhető-e, hogy milyen hatékonysággal segítik az első- és másodgenerációs bevándorló gyerekek felzárkózását az integrációt célzó oktatáspolitikai intézkedések.