Identitás és státusz a kreatív piacon

Absztrakt (kivonat)

A 21. század a kreativitás kora. A marketing szakemberek az ezredfordulón új jelenségre lettek figyelmesek. Az ipari és a szolgáltató szektor helyett egy új terület került a középpontba: a kreatív ipar. Egy új gazdasági rendszer alakult ki. Az információs-kommunikációs (ICT) technológiának köszönhetően megnövekedett az igény és a tér az ismeretekre. A tudás birtokosaként a humán tőke, mint új erőforrás jelenik meg. A tudás és az információ facilitálja a kreativitás kibontakozását, amelynek végterméke az innováció. Ezek a folyamatok pedig fokozatosan átszivárogtak a vállalkozói szférából a társadalomba. A kreativitás utáni vágy univerzálissá lett, az egyéni képességektől már elrugaszkodott, kollektív gondolkodásmóddá vált. Dolgozatomban a kreatív alkotókra szorítkozom. Az empirikus eredményeimet kvantitatív tartalomelemzéssel kódolt az interneten fellelhető, másodkézből vett interjúkra, résztvevő megfigyelésre (Iparművészeti, WAMP, Gouba) és kvalitatív tartalomelemzéssel kódolt (NVivo 10) saját készítésű interjúkra hagyatkozom. Kutatásomban az alkotók önmeghatározására (művész-kézműves kettősége) és az általuk meghatározott státuszhierarchiára koncentrálok. Az alkotók fejében a státusz az iskolai végzettség valamint az alkotások jellege mentén rajzolódott ki. Két fontos fóruma van az alkotások értékesítésének: a vásárok és az online terek. Az Iparművészeti Múzeum vására pedig megkapta a legpresztízsesebb értékesítési színtér címkét.