A vasárnapi zárva tartás története: A törvény létrejöttének okai és hatásai

Absztrakt (kivonat)

Szakdolgozatomban a Magyarországon 2015 márciusában bevezetett a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló törvényt elemzem. Megvizsgálom, hogy milyen tényezők lehettek, amelyek szükségessé tették, egy ilyen jogszabály bevezetését. Dolgozatomban elemzem, hogy az intézkedés elérte-e a kívánt hatást, azaz sikerült-e megoldania a felmerülését kiváltó problémákat, illetve azt is kutatom, hogy milyen új problémákat, elégedetlenségeket hozott létre (ha hozott létre) az intézkedés. Több, ezzel a témával kapcsolatos, korábban kiadott külföldi tanulmányt elemzek annak érdekében, hogy kiderítsem milyen hatása lehet az intézkedésnek az érintettekre nézve. A konkrét állapotok felderítésére, mind a primer, mind pedig a szekunder kutatási technikát alkalmazom. A szekunder kutatási technika segítségével a magyarországi állapotokat vizsgálom abból a szempontból, hogy a törvény ki tudta e fejteni, az elvárt hatást, avagy sem. Eredményeimből kiderül, hogy a zárva tartás se a fogyasztásra, se pedig a foglalkoztatottságra nem fejtett ki trendeket meghatározó hatást. Primer kutatással – kérdőívvel – próbálom felmérni a fogyasztói réteg elégedetlenségét. Mind a szekunder, mind a saját kutatásom arra enged következtetni, hogy az emberek kb. ¾-e negatívan ítéli meg a vasárnapi zárva tartást. A kutatásom segítségével elemezem, hogy hogyan változtak a fogyasztói magatartások a vasárnapi zárva tartás hatására, illetve hogy ez, milyen hatással lehet az üzletekre, az egész kiskereskedelmi szektorra. A probléma teljes körű feltárása érdekében megvizsgálom mind a munkavállaló, mind pedig a kis- és középvállalkozások csoportját. Megvilágításba helyezek egy eddig előre nem látható esetleges problémát, miszerint a munkavállalói rétegen belül a diákmunkásokat jobban érintheti a zárva tartás, mint a többi munkavállalót. Dolgozatom végén összegzem, hogy a törvény milyen mértékben oldotta meg - az elején taglalt - felmerülést kiváltó okokat, illetve hogy milyen egyéb mellékhatásokat eredményezett a jogszabály bevezetése. Fontos azonban megjegyezni, hogy nem lehet messzemenő következtetéseket levonni, mivel adatok csak korlátozott mennyiségben érhetőek el, ezért a hatások csak hosszabb távon lesznek pontosan kimutathatóak.