A magyarországi vasúti vonali infrastruktúra vizsgálata Európai Uniós összehasonlításban

Absztrakt (kivonat)

Szakdolgozatomban a magyarországi vasúti vonali infrastruktúra színvonalának értékelésével foglalkozom, melynek jellemzői alapvetően befolyásolják az ország, a hazai logisztikai szolgáltató vállalatok és a magyar termékek versenyképességét. Dolgozatom egyik célja a magyarországi vasúti vonali infrastruktúra korszerűségének nemzetközi statisztikai adatokra alapozott, több évtizedre kiterjedő elemzése és összehasonlítása az Európai Unió 28 tagállamával. Másik célja a gazdasági teljesítmény, a versenyképesség, a logisztikai teljesítmény, valamint a vasúti infrastrukturális színvonal közötti kapcsolat vizsgálata. Kutatásom során bemutatom a közlekedésre és szállításra vonatkozó legfontosabb fogalmakat, jellemzőket és az áruszállítási tendenciákat, kiemelt figyelmet fordítva a kombinált szállításra. Áttekintést adok az infrastruktúra fogalomkörébe tartozó területekről, főbb sajátosságairól és elemzési lehetőségeiről, valamint a logisztika meghatározásáról és felosztási lehetőségeiről. Ezt követően az infrastruktúra és a logisztika témakörének összekapcsolásaként a makrologisztikai infrastruktúra elemeivel és azok kiemelt szerepével foglalkozom. Ehhez szorosan kapcsolódva tárgyalom a versenyképesség fogalmát és az azt befolyásoló tényezőket, továbbá részletes elemzést végzek a versenyképességi és logisztikai mutatók felhasználásával. Ezután a vasúti vonali infrastruktúra vizsgálatára vonatkozó korábbi kutatások alapján összefoglalom azokat a mennyiségi és minőségi mutatókat, melyek segítségével annak színvonalának elemzésére lehetőség nyílik. Ezek közül többet részletesen is vizsgálok, és kidolgozok egy összesített vasúti vonali infrastruktúra mutatót is. A folytatásban a gazdasági teljesítményre, a versenyképességre, a logisztikai teljesítményre, valamint a vasúti infrastruktúrára vonatkozó mutatók kapcsolatának szorosságát elemzem. Dolgozatomban rávilágítok arra, hogy hazánk az infrastrukturális mutatók tekintetében az Európai Unió újonnan csatlakozott 13 tagállama szintjének közelében helyezkedik el, azonban a fejlődés tendenciája alapján folyamatos lemaradás tapasztalható. Az elemzések alapján bizonyításra kerül, hogy a hazai logisztikai szolgáltatások minőségének és az ország versenyképességének növelése érdekében a vasúti vonali infrastruktúra Európai Uniós színvonalra történő fejlesztésének központi szerepet kell kapnia. A vizsgálatok arra is felhívják a figyelmet, hogy a kiegyensúlyozott fejlődés érdekében a vasúti vonali infrastruktúra mellett a logisztikai infrastruktúra további elemeinek és a logisztikai szolgáltatások minőségében fontos szerepet játszó egyéb tényezők párhuzamos fejlesztését sem szabad elhanyagolni.