A Support Services Group Ltd. értékelése : Fókuszban a 2014-es vállalati MBO

Absztrakt (kivonat)

Különböző hírportálok gazdasági rovatait böngészve szinte lehetetlen, hogy legalább heti rendszerességgel ne jelenjenek meg vállalati felvásárlásokkal, fúziókkal kapcsolatos cikkek. A tranzakciók horribilis végösszegeire pillantva hétköznapi emberek számára gyakran érthetetlen, hogy egyesek hogyan, és milyen céllal adhatnak egy 30 főnél kevesebb embert foglalkoztató, pici irodával rendelkező cégért milliárdokat. Az ezzel a témával foglalkozó, egy általam is rendkívül megkedvelt szakma, a vállalatértékelés. Dolgozatomat vállalatértékelés témakörében írtam, melyben egy angol személyes vagyonvédelmi szolgáltatásokat biztosító vállalat, a Support Services Group Ltd. értékelését végeztem el diszkontált pénzáramlás alapú megközelítéssel: az FCFF és EVA modelleket alkalmazva. A Support Services Group Ltd.-t 2000 áprilisában alapította két angol származású üzletember azzal a céllal, hogy az embertökéletesítési technológiák alkalmazásával és fejlesztésével (Human Enhancement Performance Technology) segítsék a köz- és vállalati szférát a manuális vagyonbiztonság területén. Még 2014 májusában nyertem felvételt a vállalathoz. A cég által biztosított gyakornoki programnak köszönhetően az elmúlt közel 5 hónap alatt részletes betekintést nyerhettem mind a vállalat, mind a személyes vagyonvédelmi szolgáltatási szektor működésébe. 2014. októberében a menedzsment 4,68 millió font értékű kivásárlást hajtott végre. A téma aktualitása és érdekessége miatt úgy döntöttem, hogy vállalatértékelési ismereteimet és a gyakorlati helyen szerzett tapasztalataimat összefűzve dolgozatomnak azt tűzöm ki célul, hogy a Support Services Group Ltd. általam végzett értékelése alapján véleményt nyilvánítsak a fair tranzakciós értékkel kapcsolatban. Dolgozatom célja továbbá, hogy az értékelés közben összegyűjtött alapvető fogalmakon, és az értékelési eljárás megértéséhez szükséges elméleti tudnivalókon keresztül egy átfogó rálátást biztosítsak az értékelési folyamatokkal és módszertannal kapcsolatosan. Dolgozatomat öt nagyobb részre tagoltam: Az első fejezetben a hasznosságon keresztül levezetett érték fogalmának tisztázása, szubjektivitásának bemutatása után jutok el a vállalatértékig és a vállalatértékelés két általános céljáig. Az első fejezet további részében bemutatom a szakirodalomban megkülönböztetett hat értékfelfogás típust, majd rögzítem a dolgozatom további részében alkalmazottat. Az érték szubjektív voltából adódóan a második fejezetben a tulajdonosi és érintett érdekütközés dilemmájának bevezetésén keresztül jutok el a kérdésig, mégis kinek a szempontjait tartsák a menedzserek szem előtt a vállalati döntések meghozatalakor. A kérdés megválaszolásához az érintett értékszemléletet, a tulajdonosi értékszemléletet, és a napjainkban rendkívül népszerűvé vált menedzsment megközelítést, az értékvezérelt menedzsmentelméletet használom fel. A fejezet második felében ismertetem a vállalatérték meghatározásához használt 4 fő megközelítést és azok csoportjába tartozó értékesítési modelleket. Mivel ezek közül az értékelési eljárás során diszkontált pénzáramlás alapú modellt alkalmaztam, különös hangsúlyt fektetek a DCF modellek bemutatására. Mivel dolgozatom célja, hogy az analízis végén az előző tulajdonos elvárásain alapuló vállalati értéket a fizetett ellenértékkel vessem össze, a harmadik fejezetben röviden kitérek a menedzsment kivásárlások kiváltó okaira, a szinergiákra és azok mérési módjára. Ezután a szinergiából kiindulva bemutatom a tranzakciós felek közti végső ár meghatározásának folyamatát Az negyedik fejezetben az SSG profiljának bemutatását követően a Porter-i modell, és a SWOT analízis felhasználásával készítettem egy iparági és egy helyzetelemzést. Az eredményeket összevetettem a már kijelölt stratégiai irányvonalakkal. A vállalat rendelkezésemre bocsátotta az elmúlt 5 év pénzügyi beszámolóit. A pénzügyi adatok korrekciójának elvégzése után értékeltem a vállalat elmúlt 5 évének teljesítményét. Az elemzésekre és saját tapasztalataimra támaszkodva, valamint egyéb feltételezésekkel élve elkészítettem az előre jelzett pénzügyi kimutatásokat. A tőkeköltséget alulról építkező módszerrel becsültem, ezután 3 szcenáriót meghatározva az FCFF és EVA modellek felhasználásával meghatároztam a vállalat működési értékét. Magánvállalatról lévén szó, a saját tőke értékének pontosításához Damodaran bid-ask spread módszerével becsültem a levonandó illikviditási diszkont százalékos értékét. Dolgozatom ötödik fejezetében a konkrét tranzakció során meghatározott árat hasonlítom össze az általam számított értékkel. Egyéb kvalitatív tényezőket is figyelembe véve végeztem korrekciókat az ártartományon, a módosított ártartománnyal való összehasonlítás alapján az eladási ár nem éri el a saját tőke általam meghatározott tartományát. Következtetésem a következő: Előfordulhat, hogy az ügyletben résztvevő felek olyan információk birtokában vannak, melyet nem tettek közzé, ezek alátámaszthatják a nyomott árat. Az eredményeim összegzése alapján megállapítom, hogy vállalat értékesítése során, az értékesítési lehetőségek mérlegelése, majd az értékesítési csatorna kiválasztása után, minden esetben szükséges mind a vevő, mind az eladó részéről, egymástól független vállalatértékelést elvégeztetni. Ezek az értékelések mindkét fél esetében saját kvalitatív érveket tartalmaznak, a kvantitatív adatok egy része azonos, nyilvános információ. Ennek következtében jöhet létre a tényleges alkutartomány, majd a végső fair ár. A SSG esetében a tulajdonosok meg sem fontolták a külső félnek történő értékesítést. Ráadásul a tranzakciós költségek minimalizálása érdekében csupán egyetlen felmérést készítettek. Megállapítom, hogy sem kvalitatív, sem kvantitatív érvek nem támasztják alá a fair eladási árat. Az itt említett tevékenységek elmulasztásának köszönhetően, a kialkudott árat a tulajdonosok részéről hibás döntésnek vélem. Részesedésüket áron alul értékesítették.