A szolgáltatási színvonal javítása a Budapesti Közlekedési Központnál

Absztrakt (kivonat)

Szakdolgozatomban a budapesti közösségi közlekedésben alkalmazható logisztikai megoldásokat vizsgáltam, a Budapesti Közlekedési Központ (továbbiakban: BKK) által bevezetett Buszüzemeltetési Modellen-, a Forgalomirányítási és Utastájékoztatási Rendszeren- (továbbiakban: FUTÁR), valamin a kettő kapcsolatán keresztül. Felmértem, hogy milyen hatékonyság-, és minőségnövekedést okozott ezek bevezetése, illetve milyen gazdasági szempontok érvényesültek a fejlesztések során. Bemutattam a fővárosi közösségi közlekedés múltját és jelenét, ami fontos ahhoz, hogy az általam vizsgált területek eredményeit megértsük. A rendszerváltás óta nem történt akkora mértékű fejlesztés a közösségi közlekedésben, mint a BKK megalakulása óta. Feladata többek között a fővárosi közösségi közlekedés tervezése, szervezése és irányítása. Létrejöttével elhárult az akadály az átfogó, egységes fejlesztések elől, rendszerezettebbé, hatékonyabbá vált a közlekedés, lehetőség nyílt jóval szélesebb körű EU-s támogatások igénybe vételére is. A jelenleg a társadalmi egyeztetés szakaszában lévő Balázs Mór-terv határozza meg a jövőbeni közösségi közlekedési célokat, melyek szoros összhangban vannak az Európai Uniós rendeletekkel is. A terv főbb célja a több közlekedési kapcsolat létesítése, vonzó járművek forgalomba állítása, jobb szolgáltatások nyújtása és hatékonyabb intézményrendszer kialakítása. A Buszüzemeltetési Modellt a fővárosi közgyűlés 2012-ben fogadta el. Lényege, hogy az autóbusz ágazat egy részét kiszervezik a BKV-tól, tehát magán vállalatok autóbuszai is részt vesznek a közösségi közlekedésben, ugyanabba a BKK által kialakított egységes rendszerbe integrálva, mint a BKV járatai. A magán vállalatok lízinggel, hitelből, vagy önerőből új-, és/vagy használt, de jó állapotú autóbuszokat állítottak forgalomba, ami után a BKK kilométer alapú díjat fizet nekik. Ez lehetővé tette a BKV rendkívül rossz állapotú buszainak a selejtezését. A modell előnyös abból a szempontból, hogy a magán vállalatok jobb áron és hatékonyabban tudnak járműveket beszerezni, mivel nem rendelkeznek közbeszerzési kötelezettséggel, továbbá ezek a beszerzések a BKK részéről nem járnak eladósodással. Ugyanakkor a megkötött szerződések 8 év plusz 2 év opció után lejárnak, és nem tisztázott, hogy milyen hatása lesz a modellnek ezután, ugyanis a magán cégeknek nincs újraszerződési kötelezettségük. Ugyancsak érdekes kérdéseket vet fel, hogy miként lehetséges az, hogy fővárosi pénzből magántulajdonú cégek eszközbeszerzéseit finanszírozzák. Feltételezem, hogy amennyiben a szerződött összegeket a BKV kapná meg, a főváros hosszú távon jobban járna, mivel a szerződések letelte után is rendelkezne a szóban forgó több száz járművel, jelen helyzetben viszont úgy tűnik, hogy a későbbiekben súlyos járműhiány léphet fel. A FUTÁR egy valós idejű, GPS nyomkövetési rendszeren alapuló forgalomirányítási és utastájékoztatási rendszer, 2014 őszén adták át. Segítségével a menetirányítók méterre pontosan láthatják a járművek pozícióját. A rendszernek köszönhetően a menetrendi tervezés, és annak a betartása sokkal könnyebb és pontosabb lett, az utazás kiszámíthatóbbá vált. Az utasok által tapasztalt fejlesztések a projekt mindössze 10%-át adják, mégis eddig soha nem látott komfortszintre emelte a közlekedést azáltal, hogy percre pontosan tudhatjuk egy járat érkezési idejét, illetve forgalmi zavar esetén is azonnal értesülhetünk a problémáról. A rendszer által szolgáltatott adatok segítségével kielemezhetők és feloldhatók az egyes vonalakon a szűk keresztmetszetek, jobban biztosítható a folyamatos áramlás, és jelentős mértékben csökkenthető a pazarlás is, mind a szolgáltató, mind az utas szempontjából is. A Buszüzemeltetési Modell komoly szerződéses feltételeket támaszt a BKV-val és a magán vállalatokkal szemben is, melyek ellenőrzése többek közt a FUTÁR rendszerrel is történik. A szolgáltatók kilométer alapú elszámolása pl. a FUTÁR adataiból valósul meg, de ugyanígy mérhető, és szankcionálható az egyes járatok menetrendtől eltérő közlekedése is. A rendszer által szolgáltatott nagy adathalmazból egyelőre kevés információ nyerhető ki, ennek a fejlesztése jelenleg is zajlik. Személyes kutatást végeztem, amiben a BKV Zrt., és egy magántulajdonú szolgáltató, a VT-Arriva Zrt. járatai közti különbségeket vizsgáltam, különös tekintettel az értékteremtő, a szükséges, de nem értékteremtő és a pazarló folyamatok arányára. Többek közt megállapítottam, hogy a BKV alkalmazottja szakmailag felkészültebb, szabályosabb, valamint hatékonyabb is, mivel arányaiban jóval kevesebb időt töltött pazarló tevékenységgel (piros lámpánál állással), mint kollégája. Kérdőíves felmérésem, mely 1396 érvényes kitöltést eredményezett, szintén alátámasztotta, hogy a Buszüzemeltetési Modell bevezetése óta romlott a sofőrök megítélése. Ugyanakkor érezhető a közvéleményben a FUTÁR pozitív hatása, kiszámíthatóbbnak, és pontosabbnak értékelték a közösségi közlekedést. A dolgozatomban rávilágítottam, hogy bár a közösségi közlekedést főleg közlekedésmérnöki szakterületnek tartják, azonban a logisztikai szemlélet és jelenlét itt is épp ugyanolyan fontos, mivel megteremti a kapcsot a mérnökök és a menedzsment között.