Avramcsev, Erika (2015) Trieszt és Rijeka lehetőségei a magyar tengeri konténeres áruforgalomban : Összehasonlító elemzés a logisztikai szolgáltatók szempontjából: Hamburg, Koper - Rijeka, Trieszt. MA/MSc szakdolgozat, BCE Gazdálkodástudományi Kar, Logisztika és ellátási lánc menedzsment Tanszék.
PDF
- Requires a PDF viewer such as GSview, Xpdf or Adobe Acrobat Reader
1MB |
Absztrakt (kivonat)
Dolgozatom témája a magyar konténeres áruforgalomhoz kötődik. Célom, hogy a felmérjem a trieszti és rijekai kikötők lehetőségeit ebben a folyamatban. Földrajzi szempontból nagyon jó az elhelyezkedésük, közel vannak Magyarország legfőbb logisztikai központjához, Budapesthez, mivel Trieszt Olaszországban, a szlovén határhoz közel eső területen, Rijeka pedig Horvátországban található, mindkettő az Adriai-tengerhez kapcsolódó kikötőváros. Azonban sok szempontból el vannak maradva a jelenleg legtöbbször igénybe vett hamburgi és koperi kikötőkhöz képest. Elemzésem során összehasonlítom Koper és Hamburg kikötőjét Trieszt és Rijeka kikötőjével. A különbözőségek megmutatják, milyen tekintetben kellene fejlődnie a két kikötőnek ahhoz, hogy versenybe szállhasson a magyar áruforgalom bonyolításáért. A folyamat teljes koordinációját logisztikai szolgáltató vállalatok végzik, az ő szemszögükből vizsgálom meg a kérdést. Kezdésként a tengeri hajózás történetét röviden összefoglalom, valamint a konténerek jellegét, melyek napjainkban használatosak, az ezeket szállító konténerhajókat, egészében a tengeri szállítmányozás alapvető jellemzőit, előnyei és hátrányait is bemutatom. Így minden alapvető fogalmat, elméleti hátteret áttekintek, ami az elemzésemhez szükséges. Ezt követően összefoglaló képet adok a jelenlegi európai konténerszállítási helyzetéről. Bemutatom Európa belső infrastrukturális hálózatát, a kiemelt figyelemmel kezelt útvonalakat, melyekhez Magyarország is kapcsolódik: ez a TEN-T hálózat. Ezek az útvonalak, vasút és közút egyaránt lehetővé teszik a szállítmányok kikötőkből való továbbítását. Fontos kitérni a magyarországi logisztikai szolgáltató központokra, amiknek nagy szerepük van az áruszállítás folytonosságának biztosításában, mivel ezekre a helyekre futnak be a kikötők és szolgáltatók között a konténereket szállító irányvonatok. Az ezt követő fejezetekben részletesen bemutatom az egyes kikötő választási szempontokat, melyek alapján eldől, dolgoznak-e egy adott kikötővel a konténerhajók mozgásáért felelős hajótársaságok, valamint a szállítmányok mozgásának teljes koordinálását végző logisztikai szolgáltató vállalatok. Vannak szempontok, melyek kiemelkedő jelentőségűek a logisztikai szolgáltatók szempontjából, mások inkább a hajóstársaságok szempontjából kiemelkedőek. Elemzésem során főként utóbbiakra koncentrálok majd. Az említett szempontok szerint röviden összefoglalom az egyes kikötők alapvető jellemzőit, történetüket, forgalmi adataikat, a konténertermináljuk jellegzetességeit. Ez alapján átfogó képet adok a kikötők jelenlegi helyzetéről, Trieszt és Rijeka esetében a tervezett fejlesztésekre is kitekintek, amik nagyban megváltoztathatják jelenlegi helyzetüket. Egy jelentős logisztikai szolgáltató vállalat, a DHL Global Forwarding LTD. megkérdezésével főképp arról nyertem információkat, hogy a vállalati szakemberek tapasztalatai szerint melyek a legfontosabb értékelési szempontok egy kikötő esetében, mi alapján lehet kiválasztani az érkeztetési vagy indulási kikötőket, illetve milyen alapvető elvárásaik vannak egy-egy kikötővel szemben, melyek megléte nélkül nem használnák azokat. A korábban felvezetett elméleti alapok mellett szükség van erre a gyakorlati oldalra, így lehet teljes az elemzésem, ezért kerestem meg a tengeri szállítmányozási osztályuk egy szakemberét kérdéseimmel. Erre a megkérdezésre építem dolgozatom következő egységében a kikötők célzott elemzését, a logisztikai szolgáltató által meghatározott fontossági sorrendben tárgyalom az egyes kikötő választási szempontokat, dolgozatom zárásaképp pedig összefoglalom a kapott eredményeket. Kutatásom alapján megállapítottam, hogy a logisztikai szolgáltatók alapvető elvárása a kikötőkkel szemben a megfelelő kapcsolódó külső infrastruktúra, főként a vasútvonalak minősége, a kikötők és Budapest között közlekedő irányvonatok száma. Emellett kiemelt fontosságú még a hajóstársaságok menetrendje az egyes kikötőkbe. Mindenképpen biztosítottnak kell lennie, hogy folyamatosan haladhassanak a szállítmányok. Az alapvető potenciál adott mindkét kikötő esetében, Rijekának és Triesztnek is megvannak a maga előnyei és hátrányai. A logisztikai szolgáltatók nyitottak lennének az együttműködésre, a kikötőkön múlik az, mennyire képesek eleget tenni a velük szemben támasztott igényeknek.
Tétel típus: | MA/MSc szakdolgozat |
---|---|
Témakör: | Logisztika, termelésszervezés |
Azonosító kód: | 8141 |
Képzés/szak: | Logisztikai menedzsment szak |
Elhelyezés dátuma: | 09 Jún 2015 08:24 |
Utolsó változtatás: | 09 Jún 2015 08:24 |
Csak a repozitórium munkatársainak: tétel módosító lap