Környezetvédelmi megfontolások a beszerzés területén

Absztrakt (kivonat)

Szakdolgozatom a beszerzésben is megjeleníthető fenntarthatósági trendek vizsgálatára irányul a magyarországi vállalatok körében. Célom annak kiderítése, hogy a hazai gyakorlatban mennyire fontos és egyáltalán mennyire jelenik meg a környezeti szempontok beépítése a beszerzésbe, a vállalatok rendelkeznek-e zöld beszerzésre vonatkozó célkitűzésekkel/programokkal, ezek megfogalmazásakor mi motiválja őket, melyek lehetnek a környezeti szempontból fenntarthatóbb működés elérésének főbb eszközei, és mérik-e beszerzés hatására elért környezeti teljesítményjavulást. Dolgozatom felépítését tekintve három fő részből áll. Elsőként a témában releváns szakirodalom kerül feldolgozására. Ismertetem a kérdéskörhöz szorosan kapcsolódó fenntartható fejlődés és CSR (Vállalatok Társadalmi Felelősségvállalása) elméletét, valamint tisztázom e két fogalom közötti legnagyobb különbségeket. Ezek után ellátási lánc szinten vizsgálódva bemutatom a fenntartható ellátási lánc menedzsment mögött meghúzódó motiváló és korlátozó tényezőket. A társadalmi felelősségvállalás beszerzésben is megjeleníthető elemeinek azonosítása után rátérek a dolgozatom középpontjában álló fogalom, a zöld beszerzés koncepciójának áttekintésére. A szakirodalomban fellelhető leggyakrabban idézett definíciók ismertetését követően arra keresem a választ, hogy a vállalatok milyen zöld beszerzési eszközöket használnak a gyakorlatban. A fenntartható beszerzés előnyeinek, a terjedését motiváló és az érvényesülését akadályozó tényezők feltérképezése mellett a témát érintő kutatási kihívásokkal is foglalkozom. A dolgozat következő részében egy kérdőíves kutatásra kerül sor, melynek célja a hazai vállalatok zöld beszerzési gyakorlatának feltérképezése. A kutatás legfőbb paramétereinek és a kérdőívek kiértékelési tervének bemutatását követően megfogalmazásra kerülnek a kutatáshoz kapcsolódó vizsgálati kérdések. Ezek a környezeti vállalatirányítás és a szabványosított környezetirányítási rendszerek (ISO 14000) illetve a zöld beszerzés közötti összefüggések vizsgálatát helyezik a középpontba. A zöld beszerzési kérdőív kiértékelése előtt e fogalmakat is definiálom. Szakdolgozatom befejező szakaszában összegzem a kérdőíves kutatás legfontosabb eredményeit és a megállapításokat teszek arra vonatkozóan, hogy a magyarországi vállalatok mennyire elkötelezettek a zöld beszerzés iránt. A kutatásból kiderül, hogy a megkérdezett 74 vállalatnál a felsővezetés és a beszerzés vezetői alapvetően támogatják, de elsősorban csak a megtakarításokkal is járó környezetvédelmi fejlesztéseket. Ami a tevékenységeket illeti a hazai vállalatok a belső folyamatokhoz kapcsolódó zöld beszerzési eszközöket nem kiemelkedő mértékben, de a külső kapcsolatokban megjelenő elemekhez képest gyakrabban alkalmazzák. Az ehhez kapcsolódó feltételezésem pedig, mely szerint a KIR illetve ISO 14000 rendszerrel rendelkező cégek az elvárásokon túl igyekeznek szélesebb eszköztárral zöldebbé tenni a beszerzést mind vállalaton belül mind azon kívül, igaznak bizonyult. Fény derült továbbá arra is, hogy a felmérésben részt vett vállalatok körében nem jellemző a környezeti teljesítményjavulás mérése és ebből adódóan az erre vonatkozó teljesítménymutatókat is ritkán alkalmazzák. Ez a környezetközpontú vállalatirányítási rendszerrel és ISO 14000 minősítéssel rendelkező vállalatok esetében sincs másként. A zöld beszerzés mögötti motivációs tényezők vizsgálata arra mutatott rá, hogy a hazai gyakorlatban egyelőre csak kevés vállalat mondhatja el magáról, hogy nem azért folytat fenntartható beszerzést, mert szeretné elkerülni a negatív hatásokat illetve megfelelni a jogszabályi előírásoknak, hanem valóban felelős vállalatként működik beszerzései terén. Ennek megfelelően a környezeti menedzsment illetve ISO 14000 rendszerrel működő cégeket is inkább a különböző elvárásoknak való megfelelés és a negatív hatások elkerülése motiválja beszerzéseik során. Megítélésem szerint a zöld beszerzésnek igenis van létjogosultsága a hazai gyakorlatban és a jövőben mind a köz-, mind a versenyszféra számára izgalmas lehetőségeket kínál a fenntartható fejlődés terén. Úgy vélem, elsősorban nem a motiváció hiánya áll a környezettudatos beszerzés terjedésének útjában. Sokszor inkább arról van szó, hogy a piacot egy általános tájékozatlanság és információhiány jellemzi. Meglátásom szerint ez azzal magyarázható, hogy jelenleg még kevés módszer és információ áll a felsővezetés és a beszerzési vezetők/beszerzők rendelkezésére, ami negatív hatással lehet azok hozzáállására is. Nem szabad tehát megfeledkezni arról, hogy a zöld programok sikerének kulcsa a megfelelő mértékű informáltság, elkötelezettség és szaktudás. Ennek tekintetében van még hova fejlődnie a hazai piacnak ahhoz, hogy lépést tudjon tartani a szakma azon képviselőivel, akik a fenntarthatósági szempontok beszerzési folyamatokba való beépítésében már most kiemelkedő teljesítményt nyújtanak.