Ellátási láncok robusztussága és strukturális komplexitása

Absztrakt (kivonat)

Problémafelvetés A kiélezett globális verseny a vállalatokat az elmúlt néhány évtizedben még inkább arra ösztökélte, hogy termelésükön túlmenően ellátási láncaikat is a lehető leghatékonyabban működtessék. A vonatkozó szakirodalomban egyre sűrűbben merül fel az a probléma, hogy a hatékonyságra törekvés talán túlzottan középpontba állítása lecsökkentette az ellátási láncok és hálózatok robusztusságát, vagyis – röviden megfogalmazva – változástűrő képességét. (E struktúrák sebezhetősége alatt általában a robusztusság kellő mértékének a hiányát értik.) A hatékonyság és a robusztusság / sebezhetőség mellett, a komplexitás a harmadik kulcsszó, mely a termékektől a gyártási folyamatokon és a gyártási rendszereken keresztül egészen az ellátási láncok és hálózatok szintjéig meghatározó jelentőségű. A dolgozatban megfogalmazott problémafelvetés lényege, hogy az ellátási láncok és hálózatok tervezése és működtetése kapcsán miként teremthető meg valamilyen összhang a hatékonysággal, a robusztussággal és a komplexitással kapcsolatos szempontok között. A kutatás célkitűzése és módszertana, a Szakdolgozat struktúrája A fenti problémafelvetésnek megfelelően, a dolgozatban leírt kutatómunka kapcsán a következő főbb célok kerültek kitűzésre: 1. Az ellátási láncok kockázati tényezőinek feltárása; a robusztusság és a sebezhetőség fogalmának és jelentőségének áttekintése; a robusztusság dolgozatban használt értelmezésének definiálása. 2. Robusztus ellátási láncok tervezési és újratervezési módszereinek áttekintése; ellátási láncok sebezhetőségi / robusztussági vizsgálata, ennek kapcsán az ellátási láncok robusztussági fokának növelésére szolgáló módszertan kialakítása. 3. Ellátási láncok és hálózatok strukturális komplexitása és robusztussága közötti feltételezett kapcsolatra vonatkozó hipotézis megfogalmazása. 4. Ellátási láncok és hálózatok strukturális komplexitásának, valamint robusztusságának / sebezhetőségének jellemzésére használható gráfelméleti mértékek feltárása. 5. Ellátási láncok és hálózatok strukturális komplexitás- és robusztusság-mértékeinek együttes elemzése. 6. Az elemzések kapcsán a strukturális komplexitás és robusztusság tendenciájában érvényesülő kapcsolatára vonatkozó hipotézis érvényességének vizsgálata. 7. A strukturális komplexitási és robusztussági mértékek együttes alkalmazásában rejlő lehetőségek feltárása ellátási láncok és hálózatok tervezésénél és újratervezésénél. A kutatás módszertana a következő főbb, egymásra épülő elemekből állt: irodalomkutatás, a szakirodalom elemzése kapcsán a state-of-the-art és az esetleges nyitott kérdések megfogalmazása, hipotézis felállítása, a hipotézis alátámasztására szolgáló vizsgálatsorozatok elvégzése, valamint a kutatási eredmények felhasználási lehetőségeinek vizsgálata. (A kutatómunka folyamata természetesen nem volt ennyire „lineáris”: például több részprobléma esetén újabb irodalomkutatást volt szükséges kezdeményezni.) A Szakdolgozat struktúrája jórészt követi a leírt célkitűzések sorrendjét. Az elért eredmények A kutatómunka során elért eredmények – szintén a célkitűzések sorrendjében – a következők: 1. Az ellátási láncok kockázati tényezőinek ismertetése; a robusztusság és a sebezhetőség fogalmának és jelentőségének bemutatása; valamint az ellátási láncok általános értelemben vett robusztusságának definiálása. „Egy ellátási lánc általános értelemben robusztus, amennyiben az elfogadható szinten (egy előre definiált robusztussági sávban maradva) tudja teljesíteni az ellátási lánccal szemben támasztott legfontosabb teljesítményindikátorokat (Key Performance Indicators (KPI)), mégpedig olyan nem várt események alatt és után, melyek egy vagy több logisztikai, vagy termelési folyamatban zavart okoztak.” 2. Robusztus ellátási láncok tervezési és újratervezési módszereinek rövid összefoglalása; ellátási láncok sebezhetőségi / robusztussági vizsgálata, ennek kapcsán az ellátási láncok robusztussági fokának növelésére szolgáló módszertan kialakítása. 3. Ellátási láncok és hálózatok strukturális komplexitása és robusztussága közötti feltételezett kapcsolatra vonatkozó hipotézis megfogalmazása, miszerint: „Az ellátási láncok és hálózatok strukturális komplexitása és strukturális robusztussága között kapcsolat létezik, mégpedig a komplexitás növelése / csökkentése tendenciájában növeli / csökkenti a rendszer robusztusságát és így csökkenti / növeli sebezhetőségét.” 4. Ellátási láncok és hálózatok strukturális komplexitásának, valamint robusztusságának / sebezhetőségének jellemzésére használható gráfelméleti mértékek feltárása és összegzése. 5. Ellátási láncok és hálózatok strukturális komplexitás- és robusztusság-mértékeinek együttes elemzése. (Szemben a fellelhető vonatkozó szakirodalommal, mely általában vagy csak az ellátási láncok komplexitását, vagy csak robusztusságát vizsgálja, minden vizsgált hálózatstruktúrára több robusztusság- és komplexitás-mérték került meghatározásra és elemzésre.) 6. Az elemzések kapcsán a strukturális komplexitás és robusztusság tendenciájában érvényesülő kapcsolatára vonatkozó hipotézis érvényességének alátámasztása. 7. A strukturális komplexitási és robusztussági mértékek együttes alkalmazásában rejlő lehetőségek bemutatása ellátási láncok és hálózatok tervezésénél és újratervezésénél.