Klasszikus egyéni keresletelmélet a mikroökonómiában : Avagy egy duális megközelítés

Absztrakt (kivonat)

A dolgozat főbb mondanivalója abban áll, hogy a mikroökonómiában tanult preferenciarelációt az arra épülő keresletelméletet, tételekkel, állításokkal és bizonyításokkal együtt tárgyaljuk. Viszont nem elégedtünk meg csupán az erre épülő, egyenesen következő tények belátásával, ugyanis megpróbáltuk föltárni az ellenkező irányú kérdéseket, azaz megpróbáltunk egy "duális" megközelítést keresni az elméleti síkon mozgó tételek és a megfigyelhető fogalmak között. Nagy vonalakban a következő struktúrája van a dolgozatnak: először bemutattuk a klasszikus értelemben vett preferenciarelációt, majd az után közvetlenül rátértünk a választási struktúrák és az azok körében értelmezett kinyilvánított preferenciák gyenge axiómájára, s belátjuk, hogy van kapcsolat a föntebb említett két fogalom között mindkét irányban: azaz ha adott egy preferenciareláció, akkor az meg tud határozni választási struktúrát, míg adott választási struktúra esetén, erős feltételek megkötése árán, de tudunk találni preferenciarelációt, melyből az a struktúra származik. Mindezek után közvetelnül bemutattuk, hogy tudja folytonos hasznossági függvény reprezentálni a tranzitív és teljes relációt, melyet a jószágtéren értelmeztünk, s itt nagy hangsúlyt fektettünk a Debreu által elsőként definiált "open gap" lemmára. A következőkben rátértünk a fogyasztó feladatára, mellyel általában jellemzik a racionális fogyaszt ót, azaz a hasznosságmaximalizálási feladatára, mely előtt szükségesnek éreztük a Kuhn-Tucker feltételek tárgyalását, bizonyítását. Majd a keresleti függvény ismeretében megpróbáltuk a választási struktúrák esetén tárgyaltakhoz hasonlóan kapcsolatot teremteni a megfigyelt keresleti (választási) viselkedés és az elméleti keresleti függvény között. Itt is értelmeztük a kinyilvánított preferenciák gyenge axiómáját, mely esetén bemutattuk, hogy Samuelson alkotása megállja a helyét olyan értelemben, hogy rengeteg olyan tulajdonságot le tudunk vele vezetni, mint a hasznossági függvények esetén, csupán egy tényt nem tud magyarázni a WARP, méghozzá a Slutsky-mátrix szimmetriáját, mely az integrabilitás kérdéskörében jelent®s fontossággal bír. Hogy az integrabilitás kérdéskörében megfelel® válaszra találjunk, bevezettük a költségoldali megközelítését, a duális párját a hasznosságmaximalizálási feladatnak, s az ott tárgyaltak alapján le tudtuk vezetni a Slutsky-mátrix szimmetrikus tulajdonságát. Végül tárgyaltuk magát az integrabilitási kérdéskört, s beláttuk, hogy igen, ha a keresleti függvény rendelkezik a megkívánt tulajdonságokkal, akkor származhat olyan preferenciarelációból illetve hasznossági függvényből, mely maximalizált az adott jószághalmazon. Végül kiemeltük, hogy ebben a kérdéskörben is a kinyilvánított preferencia gyeneg axiómája az a plussz, melyet teljesítenie kell a keresleti összefüggésnek, függvénynek. Nagy vonalakban erről szól a "mű".