Az állami pénzelmélet és korabeli visszhangja : Knapp és a magyar pénzelméleti gondolkodás története

Absztrakt (kivonat)

Georg Friedrich Knapp (1842-1926) neves német közgazdász 1905-ben publikálta Staatliche Theorie des Geldes című munkáját, melyben sajátos módon próbálta meghatározni a pénz jelenségét. A pénzt a jogrend alkotásának tekintette, így mibenlétét függetlenítette annak anyagától. Állami pénzelmélete megosztotta a közgazdász közösséget, sokan támadták, mások elmélete jelentőségét hangsúlyozták. Dolgozatomat összefoglaló tanulmánynak szánom, melyben ismertetem Knapp állami pénzelméletének alaptételeit, illetve bemutatom az elmélet korabeli visszhangját, kiemelve a magyar közgazdász szakma állásfoglalását a témában. Dolgozatom második fejezetében rövid áttekintést nyújtok a pénz keletkezéséről, és azon pénzelméletekről, melyek ismerete nélkül nem lehet megérteni az állami pénzelmélet megalkotásának jelentőségét, és melyek ismertetését szükségesnek tartom a korabeli magyar visszhang bemutatásához. A harmadik fejezetben Knapp életét, munkásságát, a Staatliche Theorie des Geldes című művét, illetve az állami pénzelmélet alapjait mutatom be. Ismertetem az állami pénzelmélet alaptételét, Knapp fizetési eszköz, értékegység definícióját és az új fizetési eszköz bevetéséhez szükséges három pontot, illetve ebben a fejezetben kerül bemutatásra Knapp pénzdefiníciója is. A negyedik fejezetben a korabeli visszhang bemutatására törekszem. Egy rövid külföldi visszhang után a kor folyóirataiban megjelent cikkekből válogatva mutatom be a magyar közgazdász közösség észrevételeit, gondolatait az állami pénzelmélet vonatkozásában. Bemutatom, hogy Knapp állami pénzelmélete elsősorban az első világháború sodrásában vált a magyar közgazdászok vizsgálatának tárgyává, a mértéktelen papírpénz-kibocsátás következményei, a papírpénz elértéktelenedése hívta fel a közgazdászok, pénzügyi szakemberek figyelmét Knapp elméletére. Bemutatásra kerül még Judik József pénzügyi szaktekintély bírálata is, aki nem a háború vonatkozásában, hanem az elméleti közgazdaságtan terén vizsgálta Knapp állami pénzelméletét, annak tévedéseire, hiányosságaira hívta fel a figyelmet. A cikkek közül kiemelem még Hegedüs Lóránt politikus észrevételét is arra vonatkozóan, hogy miért hódított Knapp elmélete a világháború után is Németországban, attól függetlenül, hogy mindenki tudta a háború utáni papírpénz elértéktelenedés a háborús mértéktelen papírpénz-kibocsátás következménye. A fejezetet végül a kor két tekintélyes közgazdászának, Navratil Ákosnak és Heller Farkasnak értékelésével zárom, bemutatom, hogy e két neves közgazdász eltérő álláspontra helyezkedett Knapp elméletének helyességét, jelentőségét illetően.