A Bitcoin főbb kockázati faktorai : Fókuszban: Az országok állásfoglalásai

Absztrakt (kivonat)

A pénz társadalmunkkal együtt fejlődött. Formája és a vele szemben támasztott követelmények az időben folyamatosan változtak. Mára az internet elterjedése megkövetelte a pénz egy új fajtájának kialakulását, amelynek eredményeként jött létre az e-pénz, majd 2009-ben jelent meg az első kriptovaluta, a Bitcoin. A dolgozat célja a Bitcoin kockázati faktorainak meghatározása és az egyes országok állásfoglalásainak tanulmányozása. E két cél felé haladva, azonban rávilágítok egyéb fontos kérdésekre is. Választ adok arra, hogy milyen tényezők befolyásolják leginkább a központi szervek viszonyulását a Bitcoinhoz, megmutatom, hogy mely országokban centralizálódik felhasználói köre, és felvázolom, hogy milyen jövőbeli lehetőségek állnak előtte. A dolgozat utolsó fejezetében hazánk szerepvállalásáról is beszámolok, illetve megbecsülöm országunk lakosságának a témában jártasságát, ismeretségének mélységét. A dolgozat első szekcióját elméleti felvezetéssel indítottam. A későbbi ok-okozati kapcsolat megértéséhez szükséges ismereteket itt foglaltam össze. Behatároltam, illetve megkülönböztettem a modern állam és a központi bank funkcióit, majd a pénz definiálására tértem rá, annak kialakulási folyamatait írtam le. Végezetül rávilágítottam arra, hogy nem minden új „pénz” kerül elfogadásra, erre szolgáltak például a Liberty Dollar, az E-gold és a Liberty Reserve esetei, amikor a központi hatalom nem fogadta el azok működését, s ellehetetlenítette létezésüket. Továbbá be lettek mutatva a kriptovaluták jelentősebb versenytársai, így a PayPal, a Google Wallet, és a GoldMoney, mely utóbbi sikerességét egy korábbi, nevezetesen az E-gold működési elv lemásolásának és annak tovább fejlesztésének köszönheti. A második egységet a „kriptovaluta”, mint fogalom meghatározásával kezdtem és bemutattam meghatározó változatait. A lényegi különbségük, – az előző rendszer pénzeihez képest – hogy működésük peer-to-peer eljárásra épül, ebből kifolyólag nincs központi kibocsátójuk, a tranzakcióik névtelenül mennek végbe. Közülük a legjelentősebb, a legnagyobb értékkel a Bitcoin rendelkezik, közel e piac 90 %-át fedi le, s így nagyobb elemzések alá ezt vetettem. Első lépésben tárgyaltam jellegzetességeit, előnyeit és hátrányait. Megállapításra került, hogy a legnagyobb negatívuma, az hogy, nehezen illik bele a pénz definíciójába magas volatilitása és így a bizalom kialakulásának hiánya miatt. A dolgozat következő részeiben a Bitcoin árfolyamesései mögött álló faktorok kerültek beazonosításra: így az elutasító államok állásfoglalásai, s a hacker támadások. Azt feltételeztem, hogy a sikeres hacker támadások száma a jövőben redukálódni fog, mivel a jelen hibáit orvosolják, így egyre kisebb felület marad védtelenül. Emiatt az állami állásfoglalások analizálására helyeztem a nagyobb hangsúlyt. A komolyabb elemzések elvégzése előtt azonban szűkítettem a megfigyelt országok számát és egy becslési modellt állítottam fel, ami alapján a Bitcoin kliensek letöltési számából ki lehet következtetni, hogy azok felhasználói mely régiókba tömörülnek. A kapott eredmények függvényében úgy véltem, hogy csak – centralizáltságot nézve – az öt legjelentősebb ország hozzáállását szükséges elemezni, amelyek a következők voltak: az USA, Kína, Oroszország, Németország és Anglia. A vizsgálatok elvégzése után azt a következtetést vontam le, hogy a zártabb gazdasággal működő államok inkább elutasítóak, míg a nyitottabb piacú országoknál jellemzően pozitív hozzáállás figyelhető meg. A negatív állásfoglalást kialakító legjelentősebb szempont a Bitcoin anonimitása volt. Ez önmagában nem is jelentene problémát, viszont ez a tulajdonsága vonzza az illegális célra (úgymint: pénzmosás, kábítószer, fegyver vásárlás stb…) használó személyeket. A jövőbeli meglátásaim szerint viszont ez a névtelenség csökkenni fog, hiszen már most is megjelentek olyan, a Bitcoin köré épülő technikák, vállalkozások – például Bitcoin ATM, Cryptex Card – amelyek térnyerésével, nagyobb eséllyel lesznek beazonosíthatóak a kétes tranzakciókat kezdeményezők személyazonossága. Végül hazánk került a vizsgálat középpontjába, melynek eredményeit röviden összefoglalom. Magyarország – felhasználói táborát tekintve – nem tartozik az élmezőnybe és gazdasági helyzetünkre tekintettel még a kriptovaluták jelentős elterjedése esetén sem valószínű, hogy ebben a későbbiek során változás lenne. Állásfoglalást az MNB még nem tett, egyszer adott ki közleményt a Bitcoinra vonatkozóan, amiben annak kockázatosságára hívta fel a figyelmet. Ez azonban nem tekinthető véleménynyilvánításnak, azaz elhatárolódásnak, mivel láthattunk erre hasonló példát Németország esetében, ahol megítéléseim szerint pozitívan fogadták a Bitcoint és a hozzá hasonló kriptovalutákat. Összefoglalva, a Bitcoin, mint fejlesztés, amilyen korainak nevezhető, olyan gyorsan vált „híressé”, hatalmas felhasználói tábora lett rövid időn belül, s emiatt értéke is rohamos emelkedésnek indult. Egyre sürgetőbbé vált a kormányok számára a köré épülő jogi keretek kialakítása, vagy éppen annak mindennemű megtagadása, a Bitcoin betiltása. Az egyes országokban kialakított állásfoglalások megosztottságát, főként a Bitcoin anonimitása okozza, amellyel sokan élnek vissza. A jövőbe tekintve azonban van lehetőség, ennek a névtelenségnek a folyamatos csökkentésére. Ennek eredményeként az egyes kormányszervek megerősíthetik pozitív állásfoglalásaikat, illetve gyarapodhat az elfogadók száma, viszont a már elhatárolódott államok hozzáállásának megváltozását nem tartom valószínűnek.