Szolgálatosodás Nyugat-Európában és Magyarországon. Hol tartunk és merre haladunk? : Egy nemzetközi felmérés nyomán

Absztrakt (kivonat)

A szolgálatosodás jelensége egyre inkább tetten érhető napjainkban; a termelővállalatok már nem csupán termékekben gondolkodnak, sokkal inkább – a fogyasztói igényekhez alkalmazkodva – komplex rendszerek, termék-szolgáltatás csomagok, komplett üzleti megoldások képezik az értékajánlatot. A szolgáltatások szerepének erősödésének fő okai az élesedő versenyhelyzet, a rövidülő termékéletciklus és maguk a fogyasztók, akiknek az alkuereje megerősödött az utóbbi időszakban. Szakdolgozatom célja a szolgálatosodás mértékének és megtérülésének elemzése Nyugat-Európában és Magyarországon, az egyetemünk közreműködésével lezajlott kérdőíves felmérés adatai segítségével (International Manufacturing Strategy Survey, Nemzetközi Termelési Stratégiai Felmérés, V. forduló, 2009). Dolgozatom elméleti részében definiálom a szolgálatosodást, rövid áttekintést nyújtok a jelenség időbeli fejlődéséről, ismertetem a folyamat mozgatórugóit, a szolgálatosodó vállalat által realizált és elérhető előnyöket, valamint a gyakorlati következményeket. Ezt követően a későbbi hipotézisek felállítását megalapozandó, vizsgálom a makrogazdasági környezet és a szolgálatosodás közötti összefüggéseket, összefoglalom a korábbi kutatási eredményeket. A vállalati méret és a szolgálatosodás mértéke közötti kapcsolatra vonatkozó korábbi kutatási eredmények felvázolása után egy érdekes jelenségről, a „szolgálatosodás paradoxonáról” szólok. Ez azt takarja, hogy a szolgálatosodó termelővállalatok az előrejelzett pénzügyi előnyök és megtérülés ellenére sokszor nem realizálják az elvárt megtérülést, sőt, rosszabb eredményt mutatnak fel, mint hagyományos úton maradt társaik. Bemutatom a paradoxon okait, a szolgálatosodó szervezet előtt álló kihívásokat és nehézségeket, valamint az ezek leküzdéséhez szükséges lépéseket. Az elméleti megalapozás után alkotom meg hipotéziseimet, melyek három szinten – stratégiai, működési és eredményességi – tartalmaznak előfeltevéseket Nyugat-Európa országainak egy versenyképesség szempontjából homogén csoportjára, illetve Magyarországra vonatkozóan. A hipotézisek tesztelését az Excel Analysis ToolPak bővítményének segítségével végeztem, az egész sokaságra vonatkozó következtetések alátámaszthatóságához t-próbákat és F-próbákat hajtottam végre. Az egyes hipotézisek vizsgálatakor utalok Demeter és Szász 2012-es munkájának eredményeire, melyben a Versenyképesség kutatás keretében végzett kérdőíves felmérés adatbázisa segítségével magyarországi vállalatok szolgálatosodási jellemzőit vizsgálták. Munkám hozzáadott értéke hármas: 1) Nemcsak Magyarországra, hanem Nyugat-Európára vonatkozóan is teljes körű helyzetképet adok a szolgálatosodásról. 2) Az ugyanazon adatbázis magyarországi vállalataival közvetlenül összevetve a nyugat-európai mintát megbízható összehasonlító elemzést nyújtok hazánkról és a nyugat-európai régióról. 3) A magyarországi eredményeket Demeterék korábbi kutatási eredményeivel összevetve a magyarországi helyzetkép bizonyosabbá válik. Stratégiai szinten a szolgáltatások többi versenycél közül való kiemelkedését vizsgálom. Míg Nyugat-Európában ezek kiemelkednek a versenycélok közül, Magyarországon gyenge helyezést érnek el a stratégiai prioritási sorrendben. Működési szinten a különböző területekhez kapcsolódó akcióprogramokba fektetett erőfeszítések szintjét vizsgálom. Előfeltevéseimmel ellentétben mindkét helyen átlagosnak mondható a szolgáltatások nyújtását támogató akcióprogramokba fektetett erőfeszítés nagysága. Ez azonban nem feltétlenül mond ellent a stratégiai szintnek Nyugat-Európa tekintetében, hiszen azt is mondhatjuk, hogy a szolgáltatásokkal kapcsolatos programok nem zárják ki azt, hogy más területen is fejlesszenek (pl. lean programok, melyek a szolgálatosodást segíthetik is). A vállalati méret és a szolgálatosodás mértéke közötti kapcsolatot vizsgálva a korábbi kutatásokkal ellentétben nem mutatható ki pozitív kapcsolat. Az eredményességi hipotéziseket vizsgálva nem találtam kapcsolatot a szolgálatosodó/szolgálatosodott vállalatok és a pénzügyi, megtérülési mutatók szintje között. A vállalatokat két csoportra bontva – szolgálatosodott és tradicionális termelővállalatok – sem Magyarországon, sem Nyugat-Európában nem találtam szignifikáns eltérést a pénzügyi mutatók értékei között. Ez mindkét esetben a szolgálatosodás paradoxonának jelenségére hívja fel figyelmünket, amely Nyugat-Európában a kedvező makrogazdasági környezeti tényezőket tekintve meglepő eredmény.