Ingatlanadó Magyarországon

Absztrakt (kivonat)

A dolgozat az ingatlanadózás, mint adózási forma elméleti felvezetését követően arra ad választ, hogy mennyiben van létjogosultsága egy ilyen jellegű Magyarországon, illetve a jelenlegi ingatlanadóztatás kapcsán milyen kritikák fogalmazhatóak meg. Az előbbi kérdéskörét elemezve a dolgozat arra a megállapításra jut, hogy függetlenül a jelenlegi gyakorlattól, lehet hazánkban létjogosultsága egy ingatlanadónak, különösen az adóval együtt járó pozitív társadalmi, gazdasági externáliákból kifolyólag. Ezen megállapítást tovább erősíti, hogy a 2011-es népszámlálás előzetes adatainak segítségével részben és főleg tendenciájában cáfolhatóak egy általános hazai ingatlanadó– a magyarországi speciális tulajdonosi szerkezetre való hivatkozással hangoztatott –egyes negatívumai. A dolgozat a következő részében a konkrétumok felé haladva bemutatja a jelenlegi hazai, illetve nemzetközi ingatlanadóztatási gyakorlatot. Végül pedig a hazai szabályozás kapcsán az ország társadalmi, gazdasági sajátságaiból kiindulva kerül sor annak kritikai szemléletű értékelésére. A dolgozat célja azon túl, hogy átfogó képet kíván adni az ingatlanadózás témájáról- különösen az ingatlanadóztatás magyarországi reneszánszára rámutatva - egyéni javaslatok megfogalmazásával bizonyos gazdaság- és társadalompolitikai célok felvázolását is megkísérli. A felvázolt kritikai észrevételeket összefoglalandó az a végkövetkeztetést kerül levonásra, hogy egy, a jelenleginél hatékonyabb szabályozással, egy igazságosabb adózás jöhetne létre, mely azon túl, hogy a megfelelő mentességek és korrekciók használatával az adóalap szélesítését szolgálná, kiválthatná a jelenlegi kis adókat, és egyúttal stimulálná a gazdaságot