A magyarországi bankok telephelyválasztásának elemzése

Absztrakt (kivonat)

Szakdolgozatom témája a magyarországi bankok telephelyválasztásának elemzése. A dolgozat kutatása ennek megfelelően a magyar és külföldi tulajdonú, Magyarországon szolgáltatást nyújtó bankokra terjed ki. Ám előtte a rendelkezésre álló szakirodalom alapján részletesen megvizsgálom a nemzetközi, országon és településen belüli döntési tényezőket is. A témaválasztás egyik oka, hogy a telephelyválasztással foglalkozó irodalmakban a bankok tényezőként szerepeltek, így érdekesnek találtam elvégezni egy bankokra vonatkozó vizsgálatot, amelyben ők a telephelyválasztó szereplők. Továbbá az elmúlt időszakban történt fiókbezárások nyomán a téma aktualitása is ösztönözte a dolgozat megírását. Harmadik okként a magyar nyelvű irodalmak szűkösségét hoznám fel, hiszen a magyar nyelvű irodalmak többsége csak a nemzetközi telephelyválasztással foglalkozik, megyei és településen belüli vizsgálatok eddig nem történtek. Így a kutatásomhoz kapcsolódó hipotézisek megfogalmazásakor főleg külföldi irodalmakra támaszkodtam. A dolgozat megírásának célja az előbb említett okok miatt az volt, hogy magyar nyelvű irodalom-összefoglalást adjak a témával kapcsolatban, és hazai – megyére és településre vonatkozó – tapasztalatokkal bővítsem a bankok logisztikai jellegű döntéseivel foglalkozó irodalmat. Dolgozatomban a bevezetést követően elsőként a bankok nemzetközi, országon belüli (régiós) és településen belüli telephelyválasztását befolyásoló tényezőket mutatom be. Nemzetközi szinten a gazdasági szereplők követése, a bankválságok megléte, a megengedő törvényi szabályozások és alacsony belépési korlátok, valamint az FDI szintje határozzák meg a bankok telephely-választási döntéseit. Emellett az időtényező szerepe sem elhanyagolható, a bankok mérete, a küldő ország szabályozása és internacionális pénzügyi központok megléte is magyarázza a bankok nemzetközi terjeszkedését. Országon belüli, régiós létesítményelhelyezést illetően a legfontosabb szempontok a gazdasági fejlettség, a piac mérete és a verseny szintje, valamint a demográfiai tényezők közül a jövedelemszint és etnikai hovatartozás. Ezen túlmenően a szabályozásnak, pénzügyi központoknak, a földrajzi megközelíthetőségnek és a fogyasztói kiadási mintáknak is meghatározó szerepe lehet. A harmadik fejezetben ismertetem a hipotéziseket, amelyek két vizsgálati szintre vonatkoznak. Kutatásom területe Magyarország, így országon belül elsősorban megyei szinten vizsgálódtam. A településen belüli vizsgálódást pedig Budapestre vonatkozóan folytattam le, kerületi elemzés segítségével. Az adatok nagy részét nyilvánosan hozzáférhető adatbázisokból töltöttem le; előfordult azonban, hogy munkám során belső (nyilvánosan már nem elérhető, vagy nyilvános, de szerkesztett) adatokkal dolgoztam. Ebben a részben mutatom be az alkalmazott módszert is: az adatok áttekintését megkönnyítették azok a térképek, amelyek a bankfiókok számát és a vizsgált tényezőt egyszerre ábrázolták. A hipotézisek igazolásához az SPSS program pontfelhő diagramját és korrelációelemző eszközét használtam fel. Egy feltételezés igazolására pedig térképes elemzést készítettem. A negyedik fejezetben a megyei és Budapestre vonatkozó eredményeket összegzem. A vizsgálatokból kiderül, hogy megyei szinten a gazdasági fejlettség, a lakosság és a foglalkoztatottak száma pozitív kapcsolatban áll a bankfiókok számával. A bruttó átlagkeresetek viszont nem mutatnak szignifikáns korrelációt a bankfiókok számával megyei szinten. A bankfiókbezárásokkal kapcsolatban megállapítom, hogy a fiókbezárások nem voltak hatással a pénzügyi kirekesztésre. Budapesten belül a lakosságszám és az egy főre jutó összevont jövedelmek nem magyarázzák kellőképpen a bankfiókok számát kerületenként. A munkahelyi és lakóhelyi térség szerinti csoportosítás alapján a következő eredményre jutottam: azokban a kerületekben nagyobb a bankfiókok száma, ahol nagyrészt nagy népsűrűségű lakóterületek vannak, vagy főként munkahelyi területek jellemző térségének tekinthetőek. Az ötödik fejezetben megfogalmazom a témával kapcsolatos következtetéseimet, melyeket a hipotézisek eredményei és egy személyes interjú tapasztalatai alapján tettem. Valószínűsítem, hogy a budapesti és megyei szintű választás során a bankok más szempontot tartanak fontosnak a vizsgált tényezők közül. Végezetül a bankfiókok elhelyezését részletesebben elemző kutatásra teszek javaslatot, melynek kiindulópontját az egyes bankok eltérő szempontrendszere adná. A lehetséges vizsgálatnak az elektronikus fizetési megoldások terjedését is figyelembe kell vennie, ugyanis a jövőben ez is befolyásolja majd a bankfiókhálózatokat érintő optimalizációs törekvéseket.